Határozat a bővítésről

A határozat általános részében, amelyet Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának vezetője szövegezett meg, az euroképviselők leszögezik, hogy minden egyes tagjelölt állam felkészültségét a saját eredményei tükrében és az ún. koppenhágai kritériumok alapján ítélik meg. A képviselők támogatják, hogy a leendő tagállamok már a 2004-es EP-választásokon részt vehessenek. A dokumentum megállapítja, hogy valamennyi első körben felveendő ország megfelel a csatlakozás politikai kritériumainak, de hangsúlyozza, hogy nagy figyelemmel kell kísérni a kisebbségekkel való bánásmódot, az idegen- és fajgyűlölet megnyilvánulásait és a diszkrimináció minden formáját. Arra inti a csatlakozásra várókat, hogy teremtsék meg az uniós jogrend érvényesüléséhez szükséges adminisztratív kapacitást. A dokumentum a második bővítési kör támogatására is felszólítja a hamarosan integrálódó jelölteket.

A határozat Szlovákiáról szóló részében az euroképviselők reményüket fejezik ki, hogy a választások után gyorsan feláll az új kormány, amely a jelenlegihez hasonlóan az integráció híve és motorja lesz. Felszólítja Budapestet és Pozsonyt, hogy kölcsönösen megnyugtató megoldással zárják le a kedvezménytörvény körüli viszályt. Egyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jogszabály kedvezőtlenül befolyásolta a szlovák– magyar viszonyt. Az Európai Parlamentnek meggyőződése, hogy a kérdésnek nincs semmiféle egyoldalú megoldása, s hangsúlyozza, hogy a szlovákiai magyarok elsősorban szlovák állampolgárok. Ugyanakkor az EP követeli a szlovák kormánytól, hogy dolgozzon ki egy tervezetet az kisebbségi nyelvek hivatali használatáról 1999-ben elfogadott törvény végrehajtásának javítására. Ennek a tervezetnek az európai képviselők szerint egyebek mellett arról is rendelkeznie kellene, hogy a legalább egyötödében kisebbségi lakosságú települések anyagi támogatást kapjanak arra, hogy hatékonyabban tájékozódhassanak a kisebbségi nyelv használati lehetőségeit illetően. Jan Marinus Wiersma, a szlovákiai szövegrész szerzője szerint kiegyensúlyozott határozatról van szó, amely a pozitívumok mellett bírál is.

Az EP a bővítés anyagi vonatkozásairól tegnap külön határozatot fogadott el, amelyben elismeri, hogy előfordulhat: egyes tagállamok az első három évben többet fizetnek majd az uniós kasszába, mint amennyit abból kapnak. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy az ilyen országoknak kompenzáció jár. Az agrártámogatásokról szóló ugyancsak külön határozat leszögezi, hogy a mezőgazdászoknak járó közvetlen támogatás mértéke csak fokozatosan növelhető. (TASR, ú)

Nem válunk befizető tagországgá

Strasbourg. Az Európa Parlament szorgalmazza, hogy a tagjelöltek belépésük után anyagi kompenzációt kapjanak, nehogy az a helyzet álljon elő tagságuk első éveiben, hogy többet fizetnek a közös kasszába, mint amennyi támogatást kapnak. Szlovákiának esetleges 2004-es csatlakozása után körülbelül 297 millió eurót kellene befizetnie, 2005-ben már 309 milliót, 2006-ban pedig 322 milliót. A parlament ezzel egyetértett az Európai Bizottság javaslatával, amely külön alap létrehozását javasolja. Az ebből folyósított támogatás csupán időleges lenne és évről évre csökkenne. (SITA)