Dzurinda szerint még mindig van esély

Pozsony. „Szakmai szempontból nem megfelelő emberek dolgoznak a minisztériumokban és hivatalokban, ezért nem sikerült eddig száz százalékig kimerítenünk az európai uniós alapok nekünk szánt forrásait” – jelentette ki tegnap a miniszterelnök, miután tanácskozott a kormány néhány tagjával, valamint Eric van der Lindennel, az Európai Bizottság (EB) szlovákiai delegációjának a vezetőjével az említett alapok hatékonyabb felhasználásának lehetőségeiről. Mikuláš Dzurinda azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy pontosan mely hivatalokra és minisztériumokra gondolt. Leszögezte viszont, hogy az európai integrációs miniszterelnök-helyettesnek, Csáky Pálnak május 31-ig elő kell terjesztenie azt a tervezetet, amely pontosan meghatározza a szóban forgó források felhasználást. „Szlovákia 23,56 milliárd koronát kaphat az Európai Uniótól jövőre, feltéve, ha sikeres lesz a referendum” – figyelmeztetett Dzurinda. Viszont azt is megemlítette, hogy 10,5 milliárd koronát kell befizetnünk az EU közös kasszájába. „Ez több mint 13 milliárd koronás tiszta nyereséget jelent, tehát annyit, amennyit évente az autópályák építésére költünk” – tette hozzá a kormányfő. Szlovákia jövőre – az EU tagjaként – már nem csak az előcsatlakozási alapokból (ISPA, SAPARD, PHARE) meríthet, hanem a sokat emlegetett kohéziós és strukturális alapokból is. Dzurinda nem tagadta, gyakran fordulnak hozzá a polgárok, hogy kevés az információjuk az említett alapok felhasználásának lehetőségeiről. „Nem fordulhat elő, hogy Szlovákiában legyen egy olyan község, ahol a polgármester vagy a vállalkozók azt sem tudják, hova forduljanak tájékoztatásért” – fogalmazott Dzurinda.

A miniszterelnök nem akarta értékelni Csáky Pál eddigi teljesítményét, azt viszont hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök-helyettes maga mutatott rá a tegnapi találkozón néhány elégtelenségre. „Sőt önkritikus hangnemben is” – fogalmazott Mikuláš Dzurinda. A kormány egyébként már a következő ülésén foglalkozik Ivan Mikloš pénzügyminiszter javaslatával, amely megakadályozná, hogy a szakemberek távozzanak a kormányhivatalból a viszonylag alacsony – körülbelül 10-12 ezer koronás – bérek miatt.