Keresés

Farum. Az utolsó negyedórában mutatott hatékony játékkal öt góllal győzött a címvédő magyar válogatott Németország ellen a dániai női kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjében (II. csoport), s így halvány reménye maradt a négy közé kerülésre.
MAGYARORSZÁG–NÉMETORSZÁG 30:25 (15:14).

Athén/Pozsony. Két hónap leforgása alatt nagyot fordult a világ Pinte Attilával.

Nem történtek meglepetések a keddi játéknapon, tulajdonképpen a papírforma érvényesült. Az Inter győzelme várható volt a Leverkusen ellen, az sem jelent szenzációt, hoga a Valencia pontot szerzett Londonban. Az Ajax diadalára talán felkapják fejüket a szurkolók, de hát tudjuk, az AS Roma válságban van.

Két hete egy-egy bundesligás győzelemmel és vereséggel fejezte be idei versenyidényét Jozef Gönci világhírű szlovák sportpuskás, aki 2002-ben nem tartozott versenyszámai hangadójai közé. Hogy miért, arról is szó lesz az alábbi interjúban.

Spuri, az utazó hajléktalan két zsák turcsiorrú amerikai paprikával jelent meg a győri menedékszálló megnyitóján. Otthon termeltem – mondta magától értetődő természetességgel, s átadta a tengerentúlról származó zöldséget.

Fényképezni nem hagyjuk magunkat – jelenti ki önérzetesen a tisztának aligha mondható három férfi egyike. – Beszélni is csak akkor fogunk, ha fizetsz valamit – fűzi hozzá társaira nézve. – Ilyen hidegben csak a tömény melegíti fel meggémberedett tagjainkat, a forralt bor hatása hamar elillan – okoskodik.

A sertéstenyésztésben alkalmazható intenzív termelési módszerek bemutatására építették fel Senicán az Agrovykrm Rt. sertéstelepén azt az üzemegységet, amely a hollandiai tenyésztői és termelési tapasztalatok mintájára működik.

A gyomirtók a legfiatalabb növényvédő szerek közé tartoznak, újabban azonban domináns szerephez jutnak az alkalmazásban.

A szója a pillangósok családjába tartozó növény, amelyet már több mint négyezer éve termesztenek. Őshazája valószínűleg Kína és Kórea. Kelet- és Délkelet-Ázsiában ma is igen fontos táplálékadó növény, termesztése Ázsián kívül leginkább az amerikai földrész északi részén számottevő. Európába csak a 19.

fajtanemesítés során – főleg a mesterséges termékenyítés (inszemináció) elterjedésével az idők folyamán a világ különböző részein egy-egy tenyészállatról és utódairól olyan sok hasznos információ gyűlt össze, hogy ezek feldolgozása és objektív értékelése nehézkessé vált.