A hazai szükséglet nálunk is megtermelhető

A szója a pillangósok családjába tartozó növény, amelyet már több mint négyezer éve termesztenek. Őshazája valószínűleg Kína és Kórea. Kelet- és Délkelet-Ázsiában ma is igen fontos táplálékadó növény, termesztése Ázsián kívül leginkább az amerikai földrész északi részén számottevő. Európába csak a 19.

A szója a pillangósok családjába tartozó növény, amelyet már több mint négyezer éve termesztenek. Őshazája valószínűleg Kína és Kórea. Kelet- és Délkelet-Ázsiában ma is igen fontos táplálékadó növény, termesztése Ázsián kívül leginkább az amerikai földrész északi részén számottevő. Európába csak a 19. század elején került. A gazdasági állatok takarmánykeverékeinek ma már szinte nélkülözhetetlen alapanyaga, elsősorban magas fehérje- és zsírtartalma miatt. Az emberi táplálkozásban szintén használatos, kiváló teljes értékű fehérjéit az édesipari termékekben , s a húsok részleges helyettesítésére is alkalmas.

Melegkedvelő növény, a tenyészidő alatt a fajtától függően összesen 2000—33000 oC hőmennyiséget igényel. A mag csírázási hőmérséklete 6—7 oC, kelése 13 fokon megkezdődik, de az optimális hőmérséklet erre a 15—20 oC. A talaj hőmérséklete alapvetően befolyásolja a vetés időpontját, a legfelső rétegének legalább 10 oC-nak kell lennie. Ennek alapján nálunk április vége, május eleje a vetésre legalkalmasabb időszak. Ott, ahol eddig még nem termesztették, a szója vetőmagját célszerű gyökérbaktérium oltóanyaggal kezelni annak érdekében, hogy a növény minél hamarabb önállóan képes legyen nitrogénszükségletének fedezésére. Az alacsony hőmérséklet és a savas talajreakció kedvezőtlenül befolyásolja e gyökérbaktériumok tevékenységét.

A tavaszi fagyokat jobban viseli mint a kukorica vagy a borsó, rövid ideig akár a mínusz 5 fokos hőmérsékletet is kibírja komolyabb károsodás nélkül. A terméshozam szempontjából a virágzástól érésig tartó időszak hőmérsékleti viszonyai a döntőek. Ekkor a 20 oC körüli hőmérséklet az optimális, egyúttal nagyon fontos a megfelelő csapadékellátás, ezért bimbózáskor, a hüvelyesedés és a magképződés időszakában feltétlenül öntözni kell. A sikeres termesztés egyik alapfeltétele a gondos gyomirtás, mivel a szója nagyon érzékeny a gyomokra, a vegyszereket preemergensen és postemergensen a megfelelő agrotechnikai időkben kell kijuttatni.

A rövidnappalos növények közé tartozik, legnagyobb igénye a fénnyel szemben a virágzás időszakában és a hüvelyek képzésének időszakában van egészen a magok kialakulásáig.

A csapadékkal szemben is igényes, (1 kg sazárazanyag előállításához 600 l vízre van szüksége). A csapadékhiányt már közvetlenül a vetés után azonnal megérzi. A vetőmag csírázását a talaj nedvességtartalma határozza meg. S noha a szója terméshozamára már a növekedés első fázisában is kedvezőtlenül hat a csapadékhiány, a hozamot elsősorban a reprodukciós időszakban vagyis a virágzás, a hüvelyképződés és a magnövekedés időszakában jelen levő elegendő mennyiségű csapadék határozza meg, Közte és a terméshozam között egyenes arányosság áll fenn. A vízigény kielégítésére évente átlagosan háromszor 30 mm-es öntözőadaggal kell számolni, aszályos esztendőben az öntözőadagok számát négyre kell emelni.

A szója a középkötött, meleg, humuszos 6,5-7 pH értékű talajokon ad magas és stabil terméshozamot. Elsősorban a nitrogénnel és a káliummal szemben igényes növény. A nitrogén jelentős részét a gyökér-gumóbaktériumok révén pótolja, amelyek a levegő nitrogénjét is megkötik. A foszfor a mag zsírképződését jelentősen befolyásolja és javítja a gumóképző baktériumok életfeltételeit. A tápanyagfelhasználás a virágzás időszakától a hüvelyképzés időszakáig a legnagyobb (az összmennyiségnek több mint a fele).

Betakarítása akkor végezhető, ha a hüvelyek már száradnak, a magok pedig már kemények, nedvességtartalmuk 16-20 %.

Nálunk évente mintegy 140 - 160 ezer tonna mennyiségű szóját hoznak be az országba, erre 1,4-1,6 milliárd koronát fordítanak, amely a mezőgazdasági termékekkel való kereskedelemben az amúgyis kedvezőtlen külkereskedelmi mérleget 12-15 százalékkal terheli. Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szójatermesztésre nálunk is érdemes odafigyelni. Szakemberek véleménye szerint a jelenlegi feltételek között az ország takarmány- és élelmiszeripari szójaszükségletét képesek lennénk megtermelni. Erre a célra 50-60 ezer hektár termőterületre lenne szükség. Egyelőre azonban évemte csupán mintegy 3-4 ezer hektárnyi szója vetése és felvásárlása biztos, enynyire kötnek szerződést a termelők, elsősorban a kelet-szlovákiai síkság térségében. (sz-x.)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?