Infravörös minőségvizsgálók

A gabonafélék minőségének vizsgálatára a hagyományos laboratóriumi eszközök és készülékek mellett a termelőknél is megjelentek a különböző technológiai elveken működő mobilis mérőkészülékek. Közülük egyre több helyen használják az infravörös hullámhossz-tartományban kibocsátott fény elnyelésének, vagy átbocsátásának mérésén alapuló (NIR-NIT) infrakészülékeket. Működésük lényegét Sipos Péter és Ungai Diána, a debreceni agráregyetem munkatársainak ismertetője alapján foglaljuk össze. A készülékek azon az elven működnek, hogy a fénybesugárzás hatására a molekulák gerjesztődnek, a besugárzott fény egy részét elnyelik, a másik részét átbocsátják. Ennek alapján a detektált fény egyes hullámhossz-tartományaiban jellegzetes csúcsok alakulnak ki. Ha ezek a csúcsok egyértelműen valamilyen molekula jelenlétére utalnak, akkor az adott hullámhosszon mérhető átbocsátott (NIT), vagy visszaverődő (NIR) fény erőssége arányos az adott molekula mennyiségével. A mérések pontosságához, az összefüggések feltárásához természetesen kellő nagyságú mintahalmaz hagyományos mérése (pl. nedvességtartalom esetén szárítószekrényes meghatározás) és a hullámhossz vizsgálata szükséges.

Egyes kémiai komponensek esetében az infrakészülékek pontossága már vetekszik a hagyományos laboratóriumi vizsgálatokéval, így a gabonafélék esetében megbízható nedvességtartalomra, fehérjetartalomra és hamutartalomra vonatkozó mérési adatok nyerhetők használatukkal, de meglehetősen jó pontossággal becsülhető a nedves sikértartalom, a keményítőtartalom, a szemkeménység, a Zeleny-féle szedimentációs érték és az alveográfos W-érték is. A pontos mérés érdekében természetesen szükség van a megfelelő kalibrációra, az évenkénti betakarítás előtti frissítésre. A legmodernebb készülékek már közös számítógépes hálózatba kapcsolva dolgoznak. (agrág)