Keresés

Az állam felelősséget vállal, az állam törődik valamivel, az állam magára vállalja, az állam segít... stb. – nyomatják mostanság populista módon mind hangosabban, szorgalmasabban és remélem, kétségbeesettebben a centralista kormányok az állampolgárok fejébe az egyáltalán nem fékezett habzású agymosóport.

Ahogy mindig, ezúttal is nagy élvezettel olvastam Barak László Arzénra éhezne a kényes ízlésű köznép is? című glosszáját a Szalon április hetedikei számában.

Tényleg vannak helyzetek, amikor az ember legszívesebben hallgatna. Ilyen helyzet az, ha egy újságírót valahonnan kitiltanak, csak azért, mert megírja a véleményét, s akad íróember, aki ezzel még hallgatólagosan egyet is ért.

Vannak helyzetek, amikor az ember legszívesebben hallgatna, lapulna, csendben, magában szomorkodna a helyzeten, ami számára fontos dolgok körül kialakult. De nem hallgathat, bármennyire nehéz is, muszáj megszólalnia.

A periféria és a centrum, a regionalitás vagy éppen a provincializmus fogalma végigkísérte Közép-Európa művészettörténet-írását, értelmezésük pedig – nem kis mértékben a hivatalos politikai kurzusoktól függően – korszakonként változott. A globalizáció ma látszólag megkérdőjelezi létjogosultságukat, ezt a benyomást azonban némiképp árnyalja az a tény, hogy a globálisan mérvadó művészeti események ma sem tájainkon zajlanak.

Úgy tűnik, hogy a „bestseller” körüli félreértések valóban nagyon nehezen oszlathatók szét. Tőzsér Árpád A best és a seller című írása (Új Szó, Szalon, 2007. március 31.) legalábbis erről tanúskodik.

Szlovák Takarékpénztár
Alapvédelem: azonosító szám, jelszó, GRID-kártya. Bővített védelem: a kommunikációs csatornák kódolása, tokenek használata. A token egy kódgenerátor, mely egy egyszer felhasználható (kb. 30 másodpercig érvényes) kódot szolgáltat, melyet biztonsági kódként használ az internet banking-rendszer.

Az internet banking szempontjából a legveszélyesebb helyeknek az internetes kávézók vagy egyéb nyilvános helyek számítanak – köztük az ingyenes elérést biztosító wifi hálózatok is.

Az internetre kapcsolódó számítógépek megfelelő védelem nélkül szabad prédát jelentenek a személyes adatokra vadászó hackereknek, akiknek nem okoz különösebb gondot átvenni az ellenőrzést PC-nk felett.

Míg 2005-ben – a VÚB statisztikái szerint – egy internetes tranzakcióra 2,5 bankfiókos jutott, addig 2006-ban ez a szám csaknem felére, 1,5-re csökkent.