Pozsony. A hazai bérek lényegesen elmaradnak nemcsak az Európai Unió, de a környező országok bérszínvonalától is. Magasabb fizetésekkel csak a pozsonyiak és a nagy nemzetközi vállalatoknál dolgozók büszkélkedhetnek. A többiek az elkövetkező időszakban sem számíthatnak lényeges változásra.
Keresés
A nominálbérek emelkedése az 1. félévben
Régió Átlagbér (Sk) Növekedés (%)
Szlovákia 14 546 +7,7
Pozsonyi kerület 19 189 +8,7
Pozsony I 
Nagy cégek, nagy fizetés
Pozsony. A nagy iparvállalatok lényegesen magasabb fizetésekkel jutalmazzák alkalmazottaikat, mint a vállalkozók vagy az államigazgatás.
A szaktudásért magas bér jár
Pozsony. A hazai bérek lényegesen elmaradnak nemcsak az Európai Unió, de a környező országok bérszínvonalától is. Magasabb fizetésekkel csak a pozsonyiak és a nagy nemzetközi vállalatoknál dolgozók büszkélkedhetnek. A többiek az elkövetkező időszakban sem számíthatnak lényeges változásra.
TALLÓZÓ
A legjelentősebb eredménye a „történelmi“ bécsi találkozónak kétségtelenül az volt, hogy egyáltalán sor került rá – írja a belgrádi lap.
Vaduz visszavág
Liechtenstein azzal, hogy a II.
Mezgerlők
Aranyos napfényben úsznak a mezők. Az utolsó fagymentes októberi nap délelőttjén, míg a csillogó aszfaltcsíkon, a városok közötti ütőéren zúgva suhannak el az autók, addig kint, a barnára kopott enyhe lankán látszólag céltalanul bóklászó emberek tucatja járkál fel s alá.
Ki fogja megszavazni?
A kormány a héten az MKP három miniszterének tartózkodása mellett és Miklós László szavazatának ellenében fogadta el a költségvetést. Ezzel kérdésessé vált, hogy meglesznek-e a szükséges szavazatok a parlamentben, bár Mikuláš Dzurinda azt állítja, biztosítani tudja azokat.
Néhány sor Rázgha Pálról
Lőrincz Adrián szép cikket írt a lap október 6-i számában a pozsonyi tizenhárom vértanúról. Egyiküket, a Bazinban született Rázgha Pált szlovák származásúnak mondja. Ez akár igaz is lehetne, hiszen a szabadságharcba – Spira György szerint – legalább 100 ezer szlovák kapcsolódott be.
Visegrádért szól a harang?
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, a négy visegrádi állam jövő májusban az Európai Unió tagjává válik. Nem véletlen tehát, hogy egyre több véleményt hallani arról, van-e jövője a visegrádi együttműködésnek, milyen formában lenne létjogosultsága, értelme az uniós keretek között, vagy megszűnik-e az akkori Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország által 1991-ben életre keltett regionális csoportosulás.