Vaduz visszavág

Liechtenstein azzal, hogy a II. világháború után az egykori Csehszlovákiában a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott nagyhercegségi vagyon miatt kedden megvétózta az Európai Gazdasági Térség (EGT) kiszélesítéséről szóló megállapodás aláírását, nyíltan megzsarolta Csehországot – írja a Právo cseh baloldali-liberális napilap. A cikk rámutat: a felek közti ellenséges viszony sokkal régebbi eredetű. A Liechtenstein család egyik őse, Károly herceg volt ugyanis annak a bírói testületnek az elnöke, amely a fehérhegyi csata után (1621) 26 cseh nemes kivégzéséről döntött. A kivégzett csehek vagyonának nagy része a Liechtensteinek birtokába került, s így lett a család egészen a 20. századig az egyik leggazdagabb csehországi nemesi família. A Liechtenstein-család vagyonát Prága a csehszlovák állam megalakulása (1918), majd a II. világháború után elkobozta. „A váratlanul kirobbant viszály értékét nem lehet abban a 600 millió euróban meghatározni, amelyet Csehország kaphatott volna az Európai Uniótól, ha Liechtenstein nem akadályozza meg a megál-lapodás aláírását“ – véli a Hospodárské Noviny gazdasági-politikai napilap. Megjegyzi, hogy a nagyhercegség már a II. világháború előtt, s utána is több ízben próbálkozott volt csehszlovákiai javainak visszaszerzésével.

„Liechtenstein új, ezúttal politikai játszmába kezdett, s a cseh diplomáciának most bizonyítania kell. Ha a Cyril Svoboda vezette külügyminisztériumnak sikerül a maga oldalára állítania az Európai Unió jelenlegi, illetve jövőbeni tagjait, akkor azok közös nyomásának a nagyhercegség csak nehezen fog tudni ellenállni. A uniós csatlakozással kapcsolatban Prágának már sikerült úrrá lennie ilyesfajta helyzeteken, s erre most is van esély“ – írja az újság. A Mladá fronta Dnes szerint „a cseh politikusok a liechtensteini döntést elsősorban politikai gesztusnak tartják, amely kellemetlen módon figyelmezteti Prágát a környező világgal fennálló vitáira“. Ennek ellenére Prágában az a többségi vélemény, hogy ez nem fogja gátolni Csehország csatlakozását az EU-hoz.