Nem volt felesleges a felmérés

A tanárok – Fodor szerint nagyon szimpatikusan – magukhoz voltak a legszigorúbbak, magukkal a legkevésbé elégedettek, igen önkritikusakA szerző felvételeA május 18-i, csütörtöki kiértékelésen Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója megjegyezte, ő csak csoportosította az információkat és a legjellemzőbb momentumokra hívhatja fel a figyelmet, de mivel száz kérdőíven egyenként száz információ szerepel, összesítve tízezer adatot kellett földolgozni, a részletes kiértékelést ezért magának az intézménynek kell elvégeznie.

Hajtman Béla, a gimnázium igazgatója szorgalmazta, mivel az iskola idén ünnepli megalapításának ötödik évfordulóját, eljött az ideje, hogy meghatározza önmagát, megválaszolja az oktatás jellege kapcsán feltehető kérdéseket. Fodor Attila szerint bár Szlovákiában nem kötelező a pedagógiai program kidolgozása, de nincs megtiltva sem, hogy egy iskola a jövőjével foglalkozzon. Előtte viszont nem árt megnézni, hol vagyok most, mi a jelenlegi helyzet. Fodor rögtön le is szögezte, hogy a kérdőívek alapján ez egy teljesen normális iskola, normális gyerekekkel és tanári karral, tehát orvosi hasonlattal élve nincs szükség operációra. Figyelmeztetett azonban, hogy az a bátorság, amit az igazgató bizonyított, azzal, hogy vállalta ezt a megmérettetést, és az az együttműködési készség, amit szülők bizonyítottak kárba vész, ha a felhalmozott adatok egy fiókba kerülnek. „Ha nem lesz folytatás, fölösleges munka volt” – hangsúlyozta a pedagógiai intézet igazgatója.

Nem stabil a tantestület

A tesztek alapján kiderült, a kulcsprobléma egyrészt a gimnázium kicsisége, másrészt a fenntartóval, a helyi református egyházközséggel való viszonya. Az iskola kicsiségéből adódik, hogy alacsony létszámú és nem stabil a tantestület, sok az óraadó tanár, ezért nem alakul ki a munkaidőn kívüli kapcsolattartás, de ugyanezért viszont nem alakulnak ki a tantestületen belül, egymásra féltékenykedők klikkek, különböző csoportosulások, ami más iskolában első helyen szereplő probléma.

Fodor Attila meglepve látta, hogy az igazgatót érintő kérdésekből egy távolságtartó, kevéssé közvetlen ember képe rajzolódott ki, miközben magánemberként húsz éve ismeri Hajtman Bélát, s éppen ennek ellenkezőjét tapasztalta. A tanárok – Fodor szerint nagyon szimpatikusan – magukhoz voltak a legszigorúbbak, magukkal a legkevésbé elégedettek, igen önkritikusak. A tanárok szerint az iskola erőssége a jó légkör és hangulat, a családiasság, az összefogás, a jó közösség, a diákok háromnegyede ugyanezeket az értékeket nevezte meg, amiért jó ebbe az iskolába járni. Szülők, diákok, tanárok egyaránt az iskola pozitívumaként értékelték a magyarságtudatot, az identitáserősítést, az önazonosságot, a hagyományőrzést. Fontos helyre kerültek olyan fogalmak, mint tisztesség, erkölcs, tolerancia, fegyelem. Fodor Attila egy sajátosságra is figyelmeztetett, az eredmények alapján úgy tűnik ez nem egy egyházi iskola, teljesen normális önkormányzati gimnáziumnak mutatja magát.

Alig vetődtek fel szakmai problémák

Fodor meglepve tapasztalta, hogy alig vetődtek fel kifejezetten pedagógiai, szakmai problémák. Elmondta az már bátorság, ha az ember vállalja a hibáit, s most már nemcsak elmélkedni kell az eredmények felett, de jó közösségként döntéseket kell hozni. Elég rossz helyen végzett a tanulási készségek, szokások, technikák kialakításának, fejlesztésének kategóriája, vagyis megtanulni tanulni, pedig sokat ragozott téma ez manapság. A legnagyobb különbség a tisztességes, erkölcsös emberré nevelés kategória fontosságának megítélésében volt, a tanároknál az első három helyen végzett, a diákoknál a kilenc-tizedik helyen, a szülőknél pedig a tizenharmadikon.

A diákok több kirándulást szeretnének

A tanulók alapvetően szeretnek iskolába járni, 52 diákból egyetlen egy volt nagyon elégedetlen. A tantárgyak közül az angol a legközkedveltebb, a magyar áll a második helyen, s arányban áll a szimpátia, a jövőbeni fontosság és a ráfordított idő. Fodor problémának látja, hogy a matematika mint kulcstantárgy a legkevésbé szeretett tárgyak közé került. A diákok több kirándulást szeretnének, s több beleszólási jogot az iskola ügyeibe, a szülők pedig stabilabb helyzetet. Az iskola tehát megkapta az önképét, itt az ideje az elemzésnek, a változtatásoknak, a stratégiák kidolgozásának és a célok kitűzésének.

Hajtman Béla megbízatása július elsejével véget ér, de az igazgatói posztra kiírt pályázat első körben eredménytelen volt. A jelenlegi igazgató volt az egyetlen jelentkező. A szülők és a helyi magyar szervezetek petíciót juttattak el a Református Egyház Zsinati Tanácsához, melyben kiállnak Hajtman Béla mellett.