Mobil a gyereknek

Hétéves kislányom kérlel, hogy vegyek neki mobiltelefont, mert az iskolában már mindenkinek van, csak neki nincs. Mitévő legyek? Tényleg szükséges egy ilyen kicsi gyereknek a mobil?

Jelige: Mobiltelefon.

Ne az legyen a döntő ok, hogy már mindenkinek van, csak nekem nincs, hanem az, hogy mikor is tudná hasznosan használni. A gyerekek sok felesleges információt küldenek egymásnak, és kicsiségekkel is zaklatják a másikat. A híreknek nincs igazi hírértékük, túlnyomó többségük nem is életbevágóan fontos, csak mert kéznél van a mobiltelefon, hát használják. Sőt, vannak olyanok is, akik az iskolában dolgozatírásnál ily módon szerzik be a helyes válaszokat, megoldásokat.

Nem korhatárhoz van kötve a mobil használata, hisz tudvalevő, hogy Finnországban a kisgyerekek úgy indulnak reggel óvodába, hogy a kis hátizsákjukból kikandikál a mobiltelefon, ami arra jó, ha napközben nagyon szomorkodna valamelyik szülő után, akkor ily módon enyhíthet kellemetlen érzésein. Tudja, ha a piros gombot nyomja meg, akkor az anyukája szólal meg, s mond pár biztató szót, ha a kéket, akkor az apukájával válthat pár mondatot. Ezek után megnyugszik a szülő és a gyerek is, s nyugodtan folytathatja ki-ki a saját tevékenységét tovább.

Mint semmiről a világon, a mobiltelefonról sem mondható ki kategorikusan, hogy csak jó, vagy csak rossz lehet. Attól válik hasznossá vagy haszontalanná, hogy hogyan alkalmazzuk. Vannak helyzetek, amikor életeket menthet, s vannak helyzetek, amikor baráti szálakat hasít szét, családokat tesz tönkre. Ahhoz, hogy jó szolgánk lehessen, tudni kell vele bánni, ismerni kell csínját-bínját.

A korhatárt se lehet élesen meghúzni, hogy eddig a korig nem alkalmasak, s ezentúl már mindenkinek lehet. A piros és a kék gombos mobiltelefonokat csak a színvak nem tudja kezelni, habár az elhelyezése szerint, hogy melyik van fent, melyik lent, neki sem okozhat különösebb gondot az alkalmazása. Ezek alapján elmondható, hogy miután a gyerek már tud kommunikálni, s meg tud nyomni egy gombot a készüléken, alkalmassá válik arra, hogy mobilt használhasson. Ez azonban egyúttal nem jelenti azt is, hogy feltétlenül szükséges is a használata.

Azt önnek kellene tudnia, hogy kislányának tényleg szükséges-e, vagy sem a mobiltelefonra. Gondolok itt arra, hogy vannak-e olyan külön programjai a gyereknek, aminek nem tudja a pontos végét, s nem szeretné, ha egyedül bóklászna haza a sötétben, de nem is akar feleslegesen ott szobrozni az épület előtt, hogy megvárja, amíg végez. Ezzel tulajdonképpen a saját maga idejét is jobban kordában tudja tartani, s jobban ellenőrizheti gyermekét is. Egy a lényeges dolog, ha úgy dönt, hogy megveszi gyermekének a mobiltelefont, előre beszéljék meg, hogy milyen hírek közlésére fogja alkalmazni, kiknek fog vele telefonálni, sms-eket, esetleg mms-eket küldeni. Legyen tisztába vele, hogy ezekért a szolgáltatásokért fizetni kell, s hogy a szülőknek ezért meg kell dolgozniuk. Lehet, hogy azt a pénzt más, hasznosabb dologra is fel tudnák használni. Már előre legyen a gyereknek elképzelése arról, hogy mikor és mire használja majd. Vegyék sorra a helyzeteket, mikor lenne rá igazán szüksége, amit más úton-módon nem tudna időben közölni azzal, akivel kell. Vagy naponta utazik az iskolába a gyerek, s ön is nyugodtabb, ha időnként leellenőrizteti, hogy jött-e már az autóbusz, kikkel utazik, mikor ér haza.

Ha viszont úgy dönt, vagy döntenek, hogy még nincs szüksége a gyereknek erre a technikai vívmányra, akkor ezt a döntését is magyarázza el neki. Tisztában legyen a gyerek azzal, hogy nem azért nem kap mobiltelefont, mert a szülei rossz emberek, s nem akarják, hogy neki is legyen az, ami már mindenkinek van, hanem lássa be, hogy még nincs annyira ráutalva a használatára, hogy feltétlenül birtokolnia kellene. Az is lehet indok, hogy meggondolatlanul használná még, s esetleg ott és olyankor zaklatná a felnőtteket, amikor nekik ez abszolút nem felelne meg. Ha több mindenben megbízhatatlan a gyerek, akkor még ne kísérletezzenek a mobillal. Kár lenne óriási számlákat fizetniük ilyen meggondolatlanságokra.

A feladat tehát az, hogy mérlegre tegye a mobiltelefon mellett, valamint ellene szóló érveket. Ha abból lesz több, hogy még nincs szüksége rá, akkor ezt bátran közölje is vele, s tegye hozzá, hogy természetesen ez most nem a világ végezetéig lesz majd így, de csak addig, míg meg nem változik az arány, vagyis több lesz a mellette szóló érv.