Komárom. Az Állami Pedagógiai Intézet által kidolgozott, az idegen nyelveknek az alap- és középiskolákban történő oktatásával kapcsolatos stratégiai javaslatáról tájékoztatta a XI. Komáromi Pedagógiai Napok résztvevőit Kustyán Ilona, a Selye János Gimnázium igazgatóhelyettese.
Megszűnne a bővített óraszám
„A tervezet értelmében az idegen nyelv oktatását az alapiskola 5. évfolyamában kellene kezdeni, mégpedig mindenütt egységesen heti 4 óraszámban, egészen kilencedikig. Az alapiskolákban ezáltal megszűnnének a bővített óraszámban idegen nyelvet oktató osztálytípusok – vázolta a javaslatot Kustyán Ilona. – A gimnáziumokban aztán ismét heti négy, az érettségivel végződő szakiskolákban pedig heti 3 óraszámban oktatnák az idegen nyelvet, míg a hároméves szaktanintézetekben elsőben és másodikban heti 2-3, harmadikban pedig heti 3 órában. Ez az óramennyiség a gimnáziumokban elegendő lenne ahhoz, hogy A szintű érettségit tegyen az adott nyelvből a diák – ami az EU-s B2-es, azaz középszintű nyelvvizsgának felel meg –, a másik két iskolatípus esetében pedig a B szintű érettségit. A választható nyelvek az angol, a német, a francia és az orosz.” A javaslat az érettségivel végződő középiskolákban egy második idegen nyelv kötelező bevezetésével is számol, és az imént felsorolt nyelveken kívül a spanyolt, valamint az olaszt választhatnák még a diákok. A második idegen nyelvet a gimnáziumokban elsőben és másodikban heti négy, harmadikban és negyedikben pedig heti 3, illetve 2 szemináriumi órával kibővítve akár heti 5 órában tanulnák gimnazisták. A többi, érettségivel középiskolában a heti óraszám elsőtől negyedikig a következőképpen alakulna: 3, 3, 2, 2.
A diákok túlterheltek
Az Állami Pedagógiai Intézet javaslata nem tér ki külön a nem államnyelven oktató iskolákra. Pedig több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Elsősorban is az, hogy a magyar, vagy más nemzetiségi középiskolákban ugyancsak kötelező lesz-e a második világnyelv, hiszen ezek a diákok az anyanyelvükön kívül lényegében már a harmadik idegen nyelvet lennének kénytelenek tanulni. A magyar diákok számára ugyanis a szlovák kétségkívül idegen nyelvnek számít. Ha viszont a szlovák mellett további két idegen nyelvet lesznek kötelesek tanulni, akkor – a gyakorló pedagógusok véleménye szerint – a tantervbe nem tudják majd beszorítani ezt a megemelkedett óraszámot. A diákok egyébként is túl vannak terhelve, már csak ezért is égetően fontos lenne a közoktatási reform. A pedagógusok közül a vitában többen felvetették, hogy össze kellene vonni olyan tantárgyakat, mint például az etika és a polgári nevelés vagy a történelem, etika és polgári, ami kicsit redukálná az óraszámokat. Az erre vonatkozó javaslataik azonban süket fülekre találnak a minisztériumi illetékesek részéről.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.