Kétnyelvűség és képességfejlesztés

A közel 60 éves nyitrai pedagógusképzés egyik alappillérét a magyar szakos tanárok képzése jelenti. Napjainkban azonban a tanárképzésen túlmutat a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének kínálata.

A továbbra is fontos pedagógusképzésen túl tolmács- és fordítóképzést, magyar–szlovák kétnyelvű ügyvitelképzést, valamint finnugor tanulmányokat is folytathatnak az érdeklődők. Ez a profilszélesítés annak a közszférából fakadó igénynek az eredménye, hogy a jövendőbeli szlovákiai magyar értelmiségieket tudatos, aktív anyanyelvi és államnyelvi nyelvhasználatra készítsük fel. Az intézetnek fontos, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képesítést nyújtson a hallgatóknak. A tanárképzést végzők az alap- és középiskolában, egyéb oktatási-nevelési intézményekben helyezkedhetnek el. A tolmács- és fordítóképzés résztvevői, magyar nyelv és kultúra szakpárosításban (angol, német vagy szlovák nyelvvel és kultúrával párosítva) tolmácsként és fordítóként, valamint nemzetközi intézmények, közigazgatási szervezetek munkatársaként érvényesülhetnek. A magyar–szlovák kétnyelvű ügyvitelszervezés tanulmányi program végzősei a két- és többnyelvű ügyvitelszervezés szaknyelvét sajátítják el, valamint jártasságot szereznek a modern és hatékony ügyvitelszervezés részét képező informatikai eszközök helyes használatában. A finnugor tanulmányok szakot végzett hallgatók olyan munkaköröket tölthetnek be, amelyekben finn-, észt-, angolnyelv-tudás szükséges. Az intézet sajátossága, hogy az alapképzésen és mesterképzésen túl a doktori programja is gyakorlatorientált, hiszen a Magyar nyelv és irodalom oktatáselmélete doktori iskola didaktikai-szaktárgyi felkészítést is nyújt a hallgatóknak. Az intézet arculatának egyedi vonásairól kérdeztük Dr. habil. Benyovszky Krisztián, PhD. intézetvezetőt.

Mi kapcsolja össze az intézetben szereplő programokat? Van egyfajta vezérelve, sajátos arculata az intézetnek?

Ahogy a megnevezés is mutatja, intézetünk olyan tanulmányi programokat kínál, amelyekben a magyar nyelv és a magyar irodalom áll az oktatói és kutatói figyelem középpontjában; a megközelítésmód, az irányadó szempontrendszer és a tananyag felépítése, az egyes témakörök súlyozása azonban az adott program jellegétől, szükségleteitől függően változik. Magyar szakos tanárokat, tolmácsokat és fordítókat, a magyar és szlovák nyelvű hivatalos ügyvitelben és kommunikációban, illetve a finnugor kultúrákban jártas szakembereket képzünk, nyilvánvaló, hogy a nyelvészetből és irodalomtudomány gazdag tantárgyi kínálatából mindenkinek alapvetően egy kicsit másra van szüksége. Ami mégis összeköti ezeket, s ennyiben intézetünk sajátos arculatát adja, az a nyelvi és irodalmi kontrasztivitás, változatosság és a közvetítés mozzanata. A nyelvészeten belül ez abban nyilvánul meg, hogy kiemelt helyet kap a magyar és a szlovák nyelv, a standard és a nyelvjárás közti kontaktusjelenségek vizsgálata, valamint a magyar nyelv társadalmi változatainak és a kisebbségi nyelvi környezet jogi vonatkozásainak ismerete. Az irodalomtudomány területén pedig az irodalom és más művészetek kapcsolata, a kisebbségi magyar irodalmak státusa, a gyermekirodalom és a felnőttirodalom, illetve a magas és populáris irodalom közti transzferek kérdése áll a figyelem középpontjában.

Milyen saját tehetséggondozási programja van az intézetnek?

Néhány éve indítottuk el az úgynevezett évfolyamfeladatokon alapuló tehetséggondozó és kompetenciafejlesztő programunkat, mely révén a hallgatókat a stúdium folyamán, már az elejétől fogva bekapcsoljuk különféle rendezvények – konferenciák, tanulmányi és művészeti versenyek – szervezésébe, s így olyan tapasztalatokat szerezhetnek, melyek nélkülözhetetlenek lesznek a későbbi pályájukon. Ez különösen fontos a magyar szakos hallgatóinknak, hiszen egy magyartanárnak sokoldalúbbnak kell lennie kollégáinál, mivel a tárgy oktatásán túl az ünnepi műsorok, szavalóversenyek, nyelvi, irodalmi vetélkedők lebonyolítása is az ő „hatáskörébe” tartozik. Diákjaink természetesen nemcsak szervezői, hanem résztvevői is lehetnek a hazai és külföldi rendezvényeknek, legyen szó tudományos diákköri konferenciáról, művészi előadásmódról, a szép magyar beszéd versenyéről, szónokversenyről, mesemondásról vagy színjátszásról. A választható órák keretében kreatív írást és drámajátékokat is abszolválhatnak.

Ön mit tart a legfontosabbnak az intézet diákjaival való foglalkozásban?

Az elméleti és a gyakorlati képzés szoros összefonódását, valamint a készségfejlesztő lehetőségek és alkalmak sokszínűségét.

A KeTK-re március végéig lehet beadni a jelentkezési lapokat. (-csg-)