Jubileumi Madárles-tábor Búcson

A búcsi Katona Mihály Alap- iskola tanulóinak már tizedik éve felejthetetlen élményt nyújt a Madárles-tábor.Több mint tíz éve Lukács Ágnes budapesti földrajztanár, aki az iskola névadójának, Katona Mihálynak a munkásságát kutatja, elhozta hozzájuk a kunszentmártoni madártudóst, Katona Mihályt.

A búcsi Katona Mihály Alap- iskola tanulóinak már tizedik éve felejthetetlen élményt nyújt a Madárles-tábor.

Több mint tíz éve Lukács Ágnes budapesti földrajztanár, aki az iskola névadójának, Katona Mihálynak a munkásságát kutatja, elhozta hozzájuk a kunszentmártoni madártudóst, Katona Mihályt. Akkor reménykedtek benne, hogy a sport-, a matematikai és a történelmi tehetséggondozás mellett megalakulhat az iskolában egy olyan műhely is, amely környékünk természeti kincseire hívja fel tanulói figyelmét. Ez a műhely tíz éve nagyszerűen működik. Azóta minden tavasszal a tanév néhány napján a gyerekek azt sem bánják, hogy korábban kell kelniük a megszokottnál, szívesen jönnek iskolába. Korán reggel indulnak a természetbe megfigyelni a madarakat különféle élethelyeken. Az elmúlt tíz évben a táborban csaknem 80 gyerek és több mint 30 szakember fordult meg.

A jubileumi tábor programja az emléklapok átadásával, valamint Lukács Ágnes budapesti geográfus és Katona Mihály madárszakértő, a Magyar Madártani Egyesület tagjának köszöntőjével kezdődött. Az első napot Kállay László, a Heves Megyei Fotóklub tagjának előadása zárta.

A második nap – Ragadozó madarak napja – Demeter Pál, a Heves Megyei Fotóklub elnökének előadásával és egy kiállítás megnyitójával indult. Sándor Csaba pedagógus a ragadozó madarakról adott elő, majd Glavanovits Tamással, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársával solymászbemutatót láthattak a résztvevők. Délután Gúgh Jánossal, a Szlovákiai Madártani Intézet munkatársának vezetésével bagolyszámlálás folyt a faluban.

A tábor harmadik napján – Vízimadarak napja – Gúgh János tartott előadást Telelő vízimadarak a Dunán címmel. Katona Mihály előadása után madarakat figyeltek a Dunánál, Gúgh János irányításával. Közben az iskolában ásványbemutatót tartott az esztergomi Katona Mihály mineralógus. A táborlakók kora délután madármegfigyelésen vettek részt a faluban. Este Aradi Lajos Pilis-kutató Királyi városok a Pilisben című előadását hallhatták az érdeklődők.

A madárles utolsó napja madármegfigyeléssel kezdődött a Kerekfüzesnél, majd műhelyek bemutatkozása következett Henzel György, Sándor Anna (az iskola pedagógusai), Kiss Réka médiaszakember, Lukács Ágnes földrajztudós és Marton Géza, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja vezetésével. Délután Kovács Károly tartott csillagászati előadást a Marsról, Henzel Dániel, az iskola volt diákja a viharvadászatról mesélt, Katona Mihály pedig a búcsi madármegfigyelés tíz évét összegezte. A madárles idei programja a volt „madárleses” diákok találkozójával ért véget.

A meghívott pedagógusok, szakemberek részére módszertani napot tartottak: Csákvári Zoltán, az iskola pedagógusa, a Madárles-tábor egyik vezetője és az iskola igazgatónője adta át tapasztalatait. Csákvári Zoltán beszámolójában hangsúlyozta: a madártáborban általában kevesebb tényszerű ismeretet lehet megtanítani, de sokkal több lehetőség adódik az önálló és csoportos felfedező tevékenységekre, a meglevő ismeretek alkalmazására, bővítésére. Élménydús természetjárás, egész napos oktató-nevelő tevékenység folyt az öt nap alatt. „Hisszük, hogy a természetben, a madarak között eltöltött minden egyes hét a gyerekeket egyre közelebb viszi a tudatos környezetvédő életmódhoz, és ha saját tapasztalatokat szereznek, jobban fogják tisztelni a körülöttünk levő élővilágot. A környezettudatosság és a természet tiszteletére való nevelés nem alakítható ki csupán a tantermekben, sem a tankönyvek, sem a technika, de még egy kiváló pedagógus sem képes pótolni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a természetben lehet megszerezni. Szükség van a körülöttünk levő élővilág megismerésére.”

„Tanulóink a madarak felismerése mellett bekapcsolódtak olyan társadalmi munkába is, mint például a fecskefészkek számlálása, a szemét összegyűjtése, a töröktemetői löszfal kitakarítása, a gólyák érkezési, költési, távozási idejének feljegyzése, madáretetők készítése, madarak téli etetése, a baglyok téli tartózkodási helyének megfigyelése. Jó ötletnek bizonyult az is, hogy minden madárles alkalmával évente felkerestünk egy-egy madárlelőhelyet a falunk határain kívül is. A madárles története a jubileumi évfordulóval nem ér véget. Egy korosztály már »kirepült« az iskolából a tíz év alatt, amelynek tagjai, bízom benne, a madárles folyamán ellesték az élet megfigyeléséhez szükséges módszereket is, mert a madárles erre is megtanítja a fogékony ifjakat. Továbbra is számítunk a szakemberek munkájára, bízunk diákjaink lelkesedésében, környezetünk megismerése, őrzése és értékeinek továbbadása érdekében. Bízom benne, hogy ez a fajta a tevékenységünk jó gyakorlatként, példaként szolgálhat, aki szeretne hasonló munkát végezni iskolájában, csak biztatni tudjuk, és szívesen segítünk neki” – mondta az iskola igazgatónője, Győző Andrea.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?