Hiperaktív a lányom?

Én a hiperaktivitásról szeretnék minél többet megtudni. Én egy 5 hónapos kislány édesanyja vagyok. Láttam a tv-ben egy műsort a hiperaktív gyermekekről, és szerintem az én kislányom, Nikolett is hiperaktív. Napközben rettentő keveset – 1-2 órát – alszik. Ha meglát valamit, ami nagyon érdekli, szinte beleremeg, hogy megfoghassa és a szájába vegye, nagyon szereti a hangját hallatni. A vele egykorú gyerekek nem ennyire mozgékonyak. Kérem a doktornőt, írja meg, mi a hiperaktivitás jele, és egyáltalán ilyen kis korban ez létezik-e?

Korainak találom a hiperaktivitás diagnózisának felállítását, amely nemcsak azt jelenti, hogy a gyerek szeret sokat mozogni, hanem figyelemzavarral is párosul. Míg régebben azt hitték az emberek, hogy az újszülött kíváncsiságát semmi sem kelti fel, közömbösen, érdeklődés nélkül tűri, hogy a világ millió és millió ismeretlen látványa körülfogja, elöntse őt, és semmit nem tesz annak érdekében, hogy valamelyiket tekintetével megragadja, s így aktív, tevékeny módon ismerkedjen környezetével. Nem igaz az sem, hogy az újszülött csak akkor aktív, ha éhes, vagy ha fájdalmai vannak, különben tétlen, és hiányzik belőle minden érdeklődés a külvilág valamennyi ingere iránt. Az újszülött nemcsak biológiai szükségleteinek kielégítése érdekében aktív, hanem aktivitása is önmagában biológiai szükséglet.

Minden szülő szeretné, ha gyermeke jó mozgású, talpraesett lenne. Milyen velünk született tényezők játszanak szerepet benne, s mekkora befolyással lehet a környezet a kialakuló mozgáskultúrára? Ha a mozgásokat fejlettségi szintjük szerint különböztetjük meg, akkor négy csoportba sorolhatók.

Az első csoportba tartoznak az impulzív mozgások. Bár ezeket a mozgásokat is az idegrendszerből az izomba érkező impulzus váltja ki, azonban ez minden külső inger nélkül történik, és a mozgásoknak nincs meghatározott céljuk sem. Spontán idegrendszeri folyamatok miatt az újszülöttnek keze-lába összevissza mozog, ennek azonban semmiféle pontos idegrendszeri koordinációja nincs.

A második mozgáscsoportba tartoznak a reflexmozgások. Ezekre az a jellemző, hogy külső inger nagyon határozott mozgássort vált ki a szervezetből. Ide tartoznak az egyszerű reflexek: a térd- vagy a pupillareflex. Automatizált, az akarattól független motoros program zajlik le az inger hatására.

A harmadik mozgástípusba tartoznak az ösztönös mozgások. Bennük több reflex vesz részt egy időben és egymás után is, így az ösztönös mozgások tulajdonképpen reflexláncoknak tekinthetők. Végül a negyedik mozgástípusba az akaratlagos mozgások tartoznak: az egyszerű akaratlagos mozgások és a készségek. A készség automatizált mozgás, tehát olyan akaratlagos mozgás, amire nem kell odafigyelni. Amikor a mozgást tanulja a kisgyermek, akkor minden apró mozdulatnak van kiinduló oka, és van célja. Amikor egy lezárul, abban a pillanatban indul a következő mozgás újra kiinduló okkal és céllal, majd jön a következő. Amikor a kiinduló ok és a végcél között egyenes út jön létre, automatizálódik a folyamat, és abban a pillanatban, amikor valamilyen zavart okoz, arra kényszerül az ember, hogy az automatizmusok egyes részei újra tudatosuljanak.

Remélem, hogy a leírtakból azt a következtetést vonja le, hogy az érdeklődő csecsemők gyorsabban fejlődnek, többet mozognak, s a mozgás újabb cselekvésekre ösztönzi őket. Ha gyermeke nem alszik, töltsön vele minél több időt, beszéljen hozzá, tornáztassa, biztosítson számára elegendő mozgáslehetőséget, s vele együtt örüljön minden új készségnek, amit sikerül elsajátítania.