Dél-Tirolban jártak a komáromiak

Számukra a dél-tiroli autonómia már nem fogalom, hanem megtapasztalt, megélt valóság. Egy nagyszerű történelemórán megismerkedtek a régió történelmével, párhuzamot vontak a felvidéki magyar és a dél-tiroli német kisebbség történelmével, mindennapjaival, megismerték a partnerdiákok iskoláját, családját, kirándulásokon és oktatási órákon vettek részt.

Iskolánk a 2001/2002-es tanévben létesített kapcsolatot a schlandersi gimnáziummal, és ez a barátság személyes kapcsolatok útján a mai napig tart. Az idei tanévben diákjaink a felvidéki magyarság történelmét, jelenét, politikai és kulturális szerepét, szokásait és a régió turisztikai lehetőségeit dolgozták fel, és mutatták be power point program segítségével. Utaztatásukat a Trentino-Tirol régió parlamentje, valamint a schlandersi gimnázium támogatta. A tanulmányi kirándulás tartalmas programja az igazgatóhelyettes, Martin Trafoier kollégánk érdeme, aki gondoskodott arról, hogy az ott töltött napok feledhetetlenek legyenek mindnyájunk számára.

Ötzit a közelben találták meg

A projekt része volt a környék megismerése is. Idegenvezetéssel megtekintettük Churburg középkori várát, az autonómia fővárosát, Bolzanót, ahol a diákok nagy figyelemmel kísérték a régészeti múzeum történészének érdekfeszítő előadását a világ legrégibb, 5300 éves múmiájáról. Ötzit a közelben találták meg 1991-ben. Feledhetetlen élmény volt a Garda-tó mediterrán hangulata is. A tanulmányi kirándulás egyik fénypontja Verona megtekintése volt, ahol a Shakespeare által megénekelt Júlia háza, ill. Itália második legnagyobb arénája található. Bolzanóban fogadott minket a parlament elnöke és figyelemmel kísérhettük a parlamenti ülést is. A kormány üléstermében értékes előadást hallhattunk – természetesen németül – a dél-tiroli autonómia kialakulásáról és eddigi fejlődéséről.

A dél-tiroli németek sorsa az első világháború után a miénkhez hasonlóan alakult; a gyerekek csak olasz iskolákba járhattak, mindenütt tilos volt a német nyelv használata. A német földrajzi és családneveket olaszra fordították, a lakosságnak „felkínálták” a kitelepülés lehetőségét – 75 000 ember hagyta hátra családi házát, vagyonát, földjeit. Később nagy ipartelepek létesültek, ahol dél-olaszok kaptak munka – és lakáslehetőséget. A hivatalokban is csak idegeneket alkalmaztak, betiltották a német kulturális egyesületeket – sőt énekelni sem volt szabad németül. A 1946-os párizsi békeszerződés értelmében a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy Dél-Tirol Olaszország része marad, de kártalanításként önrendelkezési jogot kap. A tényleges politikai, területi, kulturális és gazdasági autonómia azonban csak az egységes, évekig tartó tiltakozó akciók után, 1972-ben valósult meg. A gazdasági fellendülés azóta töretlen, Dél-Tirol Európa tíz leggazdagabb régióinak egyike, hiszen az adó 90 százaléka az autonómián belül marad. Nem ismerik a munkanélküliséget és a korrupciót.

Munkánk megtérül

Ez a tanulmányi kirándulás nagyban segítette a kelet- és nyugat-európai fiatalok közötti megértést, toleranciát, és felébresztette tanulóinkban a más népek iránti érdeklődést is. A legfontosabbnak azonban azt tartjuk, hogy tanulóink értelmét látják annak a hosszú, nehéz tanulási folyamatnak, amely a német nyelv elsajátításához vezet. Munkánk megtérülésének tartjuk, amikor látjuk és halljuk, ahogy diákjaink a gyakorlatban használják az iskolában megszerzett németnyelv-tudást.

(A szerzők némettanárok)