Dadog a fiam

A kisfiam tízéves és beszédhibás. Négyéves koráig szépen beszélt, ám utána dadogni kezdett. Évről évre jobban dadog, megakad beszéd közben, és mindig új szokásokat vesz fel. A szavak kimondása közben lábát emelgeti, nyelvét nyújtogatja, mire ki tudja ejteni a szót. Kiskorától rendszeresen tartjuk a kapcsolatot pszichológussal, neurológussal, logopédussal és pedopszichiáterrel. Hónapok, évek telnek el gyógyszerek szedésével, orvoshoz járással, de semmi nem segít. A fiam ettől depressziós és agresszív. A doktornőtől tanácsot, gyógymódot és vigaszt szeretnénk kérni. Hova és kihez fordulhatnék segítségért, esetleg hasonló gondokkal küzdő szülők segítségéért, akiknek gyermekei pozitív eredményt értek el – akár Magyarországon is.

Jelige: Kétségbeesett szülők

A dadogást a nyelv neurózisaként tartják számon, amely a szótagok, esetleg egész szavak görcsös ismételgetésében nyilvánul meg, vagy az első hangzó túlzott megnyújtásával. Az artikuláció abban a pillanatban nagy nehézségekbe ütközik. Különféle intenzitású megnyilvánulásai lehetnek, ami főleg attól függ, hogy éppen mekkora lelki nehézségekkel kell megküzdenie a gyereknek. A dadogás általában akkor szokott romlani, ha a gyereknek idegennel ismeretlen helyzetben kell szóba állnia, s főleg ha ismeretlen dolgokról kell beszélnie. Ha suttog vagy énekel, akkor a dadogás tünetei nem manifesztálódnak. Ezért ha dadogóssal beszélgetünk, ne lepődjünk meg rajta, s inkább azt próbáljuk tudtára adni, hogy minket nem is zavar a dadogása, és tulajdonképpen szimpatizálunk vele, tehát nincs is miért szégyellnie magát. Mi is beszéljünk vele nyugodtan, lassan, őt se siettessük.

A dadogás fiziológiai oka már nem annyira egyértelmű. Több indok is adódik: az idegrendszer gyengébb felépítése, a beszédközpont lassúbb fejlődése. Sok nehézséget okozhat a nem megfelelő szociális környezet is. Általában hároméves kor körül szokott jelentkezni a dadogás, és hullámzó lefolyású, hol javul, hol pedig rosszabbodik az állapota, attól függően, hogy milyen tempóban érik az idegrendszer. A logopédiai kivizsgáláson túl ajánlatos elvinni a gyereket fül-, orr-, gégeszakorvoshoz is. A gyógyításnak azonban komplexnek kell lennie, lényeges összetevője a család és az iskola koordinált nevelő hatása, amelynek a lehető legkevesebb frusztrációt kell tartalmaznia. Teljesen ki kell iktatni a figyelmeztetést és büntetést a rossz beszéd miatt.

A dadogás mint a neurózis egy fajtája ahhoz az elképzeléshez vonzza az embert, hogy a gyermek életében feltétlenül kell lennie valamilyen neurotikus tényezőnek, amely ezt kiváltotta. Ha hosszabb ideig kutatunk, minden családban találunk olyan neurotizáló helyzetet, amely közrejátszhatott a dadogás kialakulásánál. A klinikai gyakorlat azonban elveti ezeket a feltevéseket, csak elvétve egy-egy valóban bizonyítható esetnél hagyja jóvá a dadogás pszichogén eredetét.

Sokkal termékenyebbnek tűnik az idegrendszer funkcióira, mint egészre való odafigyelésnek. A dadogós gyerekeknek általában gyenge vagy legyengült az idegrendszerük. Ez a gyengeség egyéb funkciókban is megnyilvánul, amik már a dadogás előtt is létezhettek ugyan, de ennek ellenére jelentősen hozzájárultak a dadogás kialakulásához, és továbbra is hozzájárulnak annak fenntartásához. Azoknál az eseteknél, amikor a dadogás bizonyos időszakokban felerősödik, ez a felerősödés időben egybeesik az idegrendszer legyengülésével vagy diszharmonikus működésével. Ha viszont a dadogás javul, akkor az egész szervezet harmonikusan működik, ami természetesen az idegrendszerre is érvényes. Az idegrendszer gyengülését érzelmi túlterhelés vagy leterhelés is okozhatja. Az idegrendszerre is ugyanaz érvényes, mint a láncra, amely minden terhelésnél a leggyengébb láncszemnél szakad el. Ha a szervezetben ez a leggyengébb láncszem, akkor ne csodálkozzunk, hogy minden baj itt üt ki.

Lazító, relaxációs gyakorlatok, amelyek az egész szervezet harmonikus működését segítik elő, közvetve kihatnak a beszédre, a beszédközpont működésére is. Próbálják úgy terhelni a gyereket, hogy szinte észre se vegye a terhelést, s játszva győzze le a stresszt és a frusztrációt. Nem lehet minden nehézséget kikerülni az életben, de ha kellőképpen fel lesz vértezve, ezek a nehézségek nem a kárát, hanem a hasznát fogják majd szolgálni.