Cigánymese mindenkinek

Az őrsújfalui ÉS színház az idén arról mesél, milyen is az üdvözítés, milyennek kéne lenni az üdvözítőnekMilan Drozd felvételeKét éve például a Jókai Napok nagydíja. Tavaly a Vőlegényért nívódíjjal jutalmazták a csoportot az országos színjátszó fesztiválon. Amikor nemrég ott jártunk, még kerestek. Szavakat, díszletelemeket, jelmezeket. Június tizenharmadikára minden a helyén lesz.

Karikatúraszerű jelenetek

Szabó Csilla rendező két évvel ezelőtt egy színész- és rendezőképző táborban találkozott először Kárpáti Péter Pájinkás János című darabjával, akkor készítette el a szövegkönyvet. „Kimaradtak bizonyos szövegek, néhány jelenetet pedig áthelyeztünk. Egyfajta gondolatmenet mentén rendet raktunk a szövegben. Tíz napunk volt arra, hogy betanuljuk a darabot a karvai táborban. Az ott kitalált gondolatmenet az alapja az őrsújfalui előadásnak” – fogadott Szabó Csilla, aki elárulta, hogy a darab azt feszegeti, milyen is az üdvözítés, milyennek kéne lennie az üdvözítőnek. Olyannak, mint Pájinkás János? Vagy olyannak, mint Nemtudomka? „Ezek izgalmas kérdések. A darabban nem szabad és nem is kell hagyományos logikát keresni. Az egyes képek értelmét kéne megtalálnunk. Van egy fiú, aki elindul az útján. Az a sorsa, hogy ezt a világot megváltoztassa. Minden célját eléri, nem törődik azzal, hogy kin, hogyan gázol át. Eldobja a családját, a szerelmét, hét év múltán azonban hazatér, akkor megváltozhatna, persze, nem tud megváltozni. Van egy másik fiú, akit az édesanyja átka indít el saját sorsa útján, és nem akar semmit megváltoztatni. Mégis megtesz mindent, ami egy ember életében fontos. Azt mondja, hogy ő nem tudja, mégis megteszi. A történelmi képek általánosan azt üzenik: ez történik velünk úgy, hogy nem mi akarjuk, hanem valaki más oszt lapot. Az osztott lapokból azután játszunk, ha tudunk” – vallotta az előadásról a rendező, aki elárulta, hogy karikatúraszerűek a jelenetek. A Pájinkás János című cigánymesében együtt él az élet tragikuma és komikuma, ettől olyan izgalmas.

Gyarló és törtető ember

A próbán megfigyeltük, hogy a szereplők remekül érezték magukat a szerepeikben. Néhányan elmondták, miért. „Pájinkás János arra született, hogy felfedezzen mindent, ami a világban van. Gyarló és törtető ember, aki modernizálja és tönkreteszi a világot. Oroszországban találkozik a cárral, akit eszköznek használ céljai eléréséhez. Ám amint a helyzet úgy kívánja, megöleti. ĺgy tud fennmaradni. Tettei nyomán ugyan fejlődik a világ, de nem ismer sem embert, sem istent. Mindenek felettinek képzeli magát. Ezt azonban a természet nem tudja elviselni, és elpusztítja őt” – mesélte Panyi Zoltán, a címszereplő. Mészáros György két szerepet alakít. Apját meg a cárt. A színjátszó elárulta, mindkét szerepet egyformán szereti. „Apja szeretné, hogy a fia jó úton járna, nem csak kóborolna a világban. A cár azért lesz Pájinkás János üzlettársa, mert úgy látja, Oroszországnak fellendülést hozhat ez a biznisz” – tette hozzá Mészáros György.

Az előadásban a Cárkisasszony, akinek a neve amúgy Gizella, beleszeret Pájinkás Jánosba. Még a Veres teret is kigyomláltatja miatta. Alakítója, Gogola Erzsébet. Váradi Kornélia Annya, az Öregasszony és a Földanya szerepét vállalta magára. Nénnye szerepében Bahorec Ágotát láthatja majd a közönség. „Szeretem ezt a szerepet. Ha a családomat nézem, nálunk is van Nénnye, aki elintézi a dolgokat. Nem a család esze, inkább az irányítója, minden ügyben részt kell vennie. Ritkán jelenik meg az előadásban, de amikor színen van, fontos a jelenléte” – árulta el Ágota.

Az őrsújfalui ÉS színház Pájinkás János című előadásával kezdődik a 42. Jókai Napok országos színjátszó fesztivál június 13-án 19 órakor a Komáromi Jókai Színházban.