A magyar közönséget is meghódította

Hétköznapi srác. Amikor kiáll a színpadra, megszűnik körülötte a világ. Rastislav Petkáč a Szupersztár énekversenyben tűnt fel. A magyar közönség azonban már korábban, a tavalyi Gútai Líra könnyűzenei versenyen ismerhette meg.

Nemrég ismét Gútán léptél fel. Az előadásod sokkal nyitottabb, közvetlenebb volt, mint az előző évi Gútai Lírán való szereplésed. Hozzájárult ehhez a szlovák énekversenyben való részvételed?

A versenyben való szereplés számomra is újjászületés volt. Neki köszönhetően megnőtt az önbizalmam, nem vagyok szégyenlős, többet adok magamból a színpadon, mint korábban bármikor és szabadabbnak érzem magam. A verseny remek ugródeszka a fiatal és tehetséges énekesek bemutatkozásához a nagyközönség előtt. Ehhez azonban be kell jutni az első negyven közé.

Egyesek szidják, mások magasztalják a versenyt. Neked milyen emlékeid vannak?

Csak jókat tudok mondani. Nagyon jól éreztem magam a verseny alatt. A középdöntőben a U2 One című számát énekeltem. Közel áll hozzám ez a dal. A szeretetteljessége, szomorkás hangulata. Azt mondja, hogy a szerelem mindenért kárpótol, de ha nincs, az nagyon tud fájni. Ha mindenkihez szeretettel közeledsz, az kinyitja a bereteszelt szíveket is. Főleg a „Csillagfészek”-ben eltöltött egy hétre emlékszem vissza szívesen. Új embereket ismertem meg, barátságokat kötöttem, melyek kiállták az idő próbáját is. Gyakran értekezünk.

Mi minden történ veled azóta, hogy kiestél?

A versenybeli szereplésem alkalmával meghívást kaptam egy fiúcsapatba énekelni, amelyben a középdöntős srácokkal szerepeltem volna. Már készen voltak a dalok is, a stúdióban kellett volna mennünk rögzíteni őket, amikor is hirtelen abbamaradt a folyamat és senki sem tudja pontosan, miért. Máig nem kaptunk választ. Ezenkívül együtt koncertezek Peter Bazíkkal, aki szintén árvai és számos sikeres fellépésen vagyunk túl. Remekül megértjük egymást.

Milyen terveid vannak a közeljövőben?

Peter Bazík nagylemezt készít és felkért, hogy nem játszanék-e a zenekarában. Örültem ennek. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak énekelni fogok, hanem gitáron játszani. Meglátjuk, mi sül ki belőle. Talán már szeptemberben megkezdjük az első kislemez felvételét, melyet a rádiók is játszani fogják. Nem vagyok az a kimondottan tervezgető típus. Általában úgysem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt előre elképzeljük. Örülni fogok, ha számos koncerten énekelhetek és örömet szerezhetek az embereknek.