A diákot, ne a tananyagot tanítsuk!

A Regionalitás a közoktatásban címet viselő pedagógustalálkozón a résztvevők elsősorban a szakmai kérdésekre kaphattak választ. Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke és a konferencia főszervezője lapunknak elmondta, a regionalizmus a közoktatás terén hazánkban még új dolognak számít.

Helyi szintek, döntéshozók

„Közoktatási rendszerlátás és-ismeret nélkül gondolkodunk és élünk. Rendbe kellene tenni és el kellene ismerni, hogy vannak helyi szintek, döntéshozók. Szlovákiában a kistérség fogalma még alig honosodott meg, s ebből kifolyólag nem tudjuk megfogalmazni az oktatás feladatait sem. Még mindig túlságosan erős az állami vonal, hiszen nálunk nem történt meg az oktatás decentralizációja” – mondta Ádám Zita.

A konferencián egyértelműen kitűnt, hogy a közoktatás regionalizálása teljesen új dolognak számított a jelenlévők számára. A tanárok általában azért vesznek részt ilyen rendezvényeken, hogy új módszertani recepteket kapjanak tapasztaltabb kollégáiktól. Úgy tűnt, a kétnapos konferencia második napjára már eléggé elfogyott az erejük, mert a vasárnapi plenáris ülésen már nagyon kevesen jelentek meg. Lehetséges, elfelejtették átállítani az órájukat? Vagy ennyire nem érdekelte őket a szakmai továbbképzés?

Milyen terv alapján tanítsunk?

„Feltűnt, hogy sok pedagógus furcsának találta a témaválasztást, ám úgy gondolom, oktatásügyünk effektívebbé tétele érdekében elsősorban meg kell határozni, ki miért felel, át kell gondolni a feladatokat, a tananyag tartalmát. Magyarországon ez már aránylag jól működik. Az 1995-ben életbe lépett Nemzeti Alaptanterv értelmében az egyes oktatási intézményekben 50–80 százalékban tanítanak központilag meghatározott törzsanyagot, a fennmaradó anyagmennyiség pedig lehetőséget nyújt a régióspecifikus ismeretek, a hon- és népismeret oktatására. Sajnos Szlovákiában nincs ilyen nemzeti alaptanterv, ezért kistérségi konferenciákon kell továbbgondolni, milyen terv alapján szeretnénk tanítani a jövőben. Egy biztos, az állami vonalat le kell építeni, ám ez csak akkor sikerül, ha a helyiek kialakítanak maguknak kompetenciákat az oktatás terén. Csak ezek után vitatkozhatunk arról, hogy milyen legyen egy 18 éves fiatal tudásszintje, mi kerüljön bele a törzsanyagba” – mondta a konferencia szervezője. Szerinte a gyerekeket kell tanítani, nem a tananyagot, és az oktató-nevelő munka során nagyon fontos a tanerő szabadsága. (he)