Nagyon rohan. Szinte csak tegnapelőtt volt, amikor még karácsonyra készültem, úgy tűnik, talán tegnap volt, amikor a szilveszteri puskaport szellőztettem ki, erre látom, már itt tombol a boltokban a Bálint-napi rózsaszín szívecske mintás téboly, hogy utána a nagy szeretetrohamtól kissé megcsömörlötten kitojja a húsvéti nyuszit a tojás.

Furcsa trükkökre képes az idő. Találkoztak már azzal az élménnyel, hogy szinte történelmi távlatnak tűnik, ami tulajdonképpen a közelmúltra esik?

Ha az Idő zseniális alapötletéből nem M. Night Shyamalan, hanem korunk valamelyik elismert, valós dráma megteremtéséhez is értő rendezője készített volna egész estés mozit, akkor most alighanem kultikus alkotásról beszélhetnénk. Így viszont csak a filmtörténet egyik legnagyobb kihagyott ziccere lett.

Japán kutatók Einstein általános relativitáselméletét igazolva bizonyították, hogy az idő a magasban gyorsabban múlik, mint a földfelszín közelében.

A világ első időmentes zónája lenne egy norvég sziget, ahol nyáron hónapokon át nem nyugszik le a nap, így a helyiek nem látják értelmét az idő mérésének.

Kétezer-hatszáz évvel ezelőtt egy Anaximandrosz nevű bölcselő azt hirdette a görögöknek, hogy a Föld a térben lebeg, és nem tartja semmi. Megértette, hogy az égbolt a lábunk alatt is folytatódik. A természetfilozófustól egyetlen mondatnyi töredék maradt fenn, mely hozzávetőleg arról szól, hogy minden jelenség kapcsolatban van az idővel.

Az idő olyan kincs, amely nem pótolható. Pénzt, energiát, tudást visszaszerezhetünk, de az elfecsérelt időt sohasem kaphatjuk vissza. Az órákkal, percekkel való gazdálkodás lényegében az életünkkel való gazdálkodás.

Vannak mérföldkövek az életben, summázásra, visszatekintésre késztető pillanatok, az idő múlására figyelmeztető események. Szerintem az egyik ilyen, amikor kiürül a 300 darabos fültisztító pálcikás doboz.

A tudósok, amikor megpróbálják a világot leírni, arra törekszenek, hogy ezt olyan mennyiségekkel tegyék, amelyek függetlenek tőlük, leíróktól, ha ez egyáltalán lehetséges. A világunk történései térben és időben zajlanak, ezeket eseményeknek nevezzük. Két esemény helye és ideje különböző lehet az egymáshoz képest mozgó leírók számára.

Mi a múlt, a jelen és a jövő? Kevés látszólag egyszerűbb kérdés létezik, mint ez. A múlt a „most”-ot megelőző időszak, a jelen a „most” pillanata, a jövőben pedig azon események játszódnak, melyek a „most” pillanata után fognak lezajlani. De tényleg ilyen egyszerű mindez?

Adni sok mindent lehet: pénzt, szeretetet, figyelmet, időt, megbecsülést. De akármit adunk, mindig jobb embernek érezzük magunkat utána. Sokan ezért adakoznak, főleg a karácsony előtti időszakban, amikor a levegőben is benne van, hogy figyeljünk oda a szegényekre, elesettekre, adjunk azoknak, akiknek nincs.

Hihetetlen, mennyire felgyorsult az idő. Tudom, semmi újat nem mondtam. Gyermekkoromban alig bírtuk kivárni a karácsonyt, most meg csak rohanunk, száguldunk, hajszoljuk magunkat. A hosszú telefonálásokról is leszoktunk. Pedig milyen jó volt régen cseverészni a barátnőkkel, a mamával, ismerősökkel, rokonokkal.

Pozsony | A mostani január az elmúlt évtizedek legmelegebbje – állítják a meteorológusok. Az elmúlt napokban 65 éves hőrekordok is megdőltek, ezen a héten az ország több részén a hőmérő higanyszála a 13 fokot is elérheti.

A mostani átállás kellemesebb változás: tavasszal „elveszítettünk” egy órát, most viszont egy órával többet alhatunk. „A legtöbb ember észre sem veszi a dolgot, az érzékenyebbek azonban az időjárás és a napszakok változásait jobban észlelik. Nekik nincs más választásuk, mint hozzászoktatni szervezetüket az új időhöz” – magyarázta Eva Simková pszichológus.