Kérdezz–felelek: válaszol a Szociális Biztosító

1. Még karácsony előtt elérem a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjat az idén igényeljem, vagy várjak januárig, amikor már érvényben lesz a nyugdíjemelés?

Mindenki, aki még 2013-ban eléri a nyugdíjkorhatárt, maga dönti el, még az idén vagy csak 2014-ben kéri-e nyugdíjaztatását. A lehetőségek mérlegelésekor mindig figyelembe kell venni az időszerű nyugdíjértéket, ami minden évben törvényből kifolyólag változik, és nem szabad elfeledkezni a karácsonyi nyugdíj-kiegészítés folyósításának a lehetőségéről sem.

2. Milyen hosszú ideig tart a nyugdíjkérvény elbírálása?

Törvényből kifolyólag a biztosítónak 60 napon belül el kell bírálnia a kérvényt, a folyamat csak rendkívüli esetben szokott tovább tartani. Ez akkor fordulhat elő, ha az ügyfél a nyugdíjkérelméhez csatolt nyilatkozatában olyan társadalombiztosítási időszakot is feltüntetett, melyről nincs semmilyen bizonyíték. Az ügyintézés akkor is el szokott húzódni, ha az 1983 utáni biztosítási időszakról az ügyfél csak annyit közöl, hogy mikortól meddig dolgozott, a kivetési alapról azonban hiányoznak az információk. A hiányzó adatokat a Szociális Biztosítónak utólag kell pótolnia, minek következtében az elbírálási folyamat elhúzódik. Hosszabb ügyintézésre kell számítani akkor is, ha az ügyfél külföldön is szerzett valamilyen biztosítási időszakokat, ám ezek értékelése nélkül nem teljesíti a nyugdíjjogosultság feltételeit. Ilyenkor segíthet, ha az ügyfél tudja a külföldi társadalombiztosítási számát.

3. A cég, ahol mintegy 10 évig dolgoztam, már megszűnt, és erről az időszakról nincs semmilyen dokumentumom. Mit csináljak, hogy ezt a biztosítási időszakot is figyelembe vegyék a nyudíjkérelmem elbírálásakor?

Ha az ügyfél nem tudja igazolni a hiányzó biztosítási időszakot, a munkaadó pedig már nem létezik, a biztosító a szükséges iratokat a vállalat jogutódjától és az archívumokból próbálja megszerezni. Ha nem sikerül a megfelelő dokumentumokat előteremteni, a hiányzó biztosítási időszakról egy becsületbeli nyilatkozatot lehet megfogalmazni, melyet két tanú is aláír. Tanú olyan természetes személy lehet, aki közvetlen információkkal rendelkezik a bizonyítandó időszakról, azaz ő is a már megszűnt cégnél dolgozott. A tanú lehet egykori főnök, a bérelszámoló, a személyzeti osztály vezetője, kolléga. A becsületbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ügyfél teljes nevét (az előzőt is) és személyi adatait, valamint a munkaadó nevét és (akkori) címét, a munkahely típusát, a bruttó fizetést. Az ügyfél és a tanúk aláírását egyaránt hitelesíteni kell.

4. Özvegyi nyugdíjat kapok, és még az idén elérem a nyugdíjkorhatárt. Ha igénylem az öregségi nyugdíjat, milyen összegre számíthatok? És mekkora lesz akkor az özvegyi nyugdíjam?

A Szociális Biztosító megállapítja az öregségi nyugdíj összegét, és összehasonlítja az özvegyivel. Amelyik több, azt teljes összegben folyósítja, az alacsonyabbnak csak a felét fizeti ki. Ha a két nyugdíj összege egyforma, akkor az özvegyit felezik meg.

5. Idén leszek 62 éves. Ledolgoztam 40 évet, abból 15 évig a II. munkakategóriába sorolt állásom volt. A II. munkakategória befolyásolja majd a nyugdíjam összegét?

A II. munkakategóriába sorolt állás alapján benyújtott igény lényegében a 2003. december 31-éig hatályos törvény által meghatározott öregségi nyugdíj és a 2004. január 1-jétől érvényes törvény szerinti járandóság közötti különbséget jelenti. Vagyis a Szociális Biztosító a nyugdíjat mindkét norma alapján kiszámolja, majd a kettőt összehasonlítja, és azt az összeget hagyja jóvá, amelyik magasabb. (sza)