Az egyházi házasság érvénytelenítéséről

A katolikus egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan: „Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza”. Egyházilag elválni tehát nem lehetséges, olvasónknak azonban így is lehet esélye helyzete megoldására. A katolikus egyház ugyan nem bont fel házasságokat, de az egyházi bíróságok előtt folyhat eljárás annak a bizonyítására, hogy a házasság már a kezdetektől (a megkötésének pillanatában) érvénytelen volt – indítványozható tehát a házasság az egyházi bíróság általi érvénytelenítése. 

Az egyházi joggal foglalkozó irodalom kihangsúlyozza, hogy az egyházi érvénytelenítés nem válás. Az érvénytelenítés nem elválasztja a feleket, hanem házasságukat érvénytelenné, semmissé teszi. Az egyházi keresetlevelet annak az egyházmegyének (szlovákul „diecéza”) az Egyházi Bíróságához kell benyújtani, ahol a templomi esküvő volt. A beadvány azonban nem tartalmazhatja azt, hogy ki hogyan viselkedett a házasságban, és az indítványozó megcsalásra és elhidegülésre sem hivatkozhat. Még olyan betegség sem lehet az érvénytelenítés oka, amelyről az indítványozó a házasság megkötése előtt tudott, hiszen a hívő embernek jóban-rosszban ki kell tartania hitvese mellett. Ilyen okokból az egyházi bíróság esetleg tolerálja a különélést, de nem érvényteleníti a házasságot. Az egyházi házasság érvénytelenítésének oka lehet (a teljesség igénye nélkül): ha valaki kényszerből kötött házasságot (pl., ha elrabolták), ha valaki vérrokonnal házasodott, ha valakinek a korábbi egyházi házassága fennáll, ha valaki az esküvő előtt nem mondta el, hogy nem akar gyermeket vállalni, vagy ha az egyik fél fontos információkat titkolt el a másik elől – pl. örökletes betegséget, mint olvasónk esetében.

Az egyházi bíróság tagjai a vikárius, a bírók, a házasság intézményének védője és a jegyző. A felek ügyvédet is fogadhatnak. Az eljárás hasonlít a polgári bírósági eljárásra, azzal a különbséggel, hogy a feleket külön-külön hallgatják meg a bírók (nem kell a bíróságon találkozniuk). Az egyházi bíróságok is alkalmaznak szakértőket (pl. a betegségek bizonyítására), így az ügyek elhúzódnak, de Ferenc pápa 2015-ös reformja óta meggyorsultak az eljárások, és már nem kell kihasználni minden instanciát, nem kell, hogy a perek felmenjenek egészen a pápáig, így az érvénytelenítési eljárások Helena Lukianová egyházi jogász szerint átlagban kb. 1 évig tartanak.

A fent leírtak az elhált házasságokra vonatkoznak. Előfordul viszont, hogy a házasságot nem hálják el, azaz a házasságkötés után a pár nem létesít egymással szexuális kapcsolatot. Az ilyen házasság megsemmisítése egy olyan ritka intézkedés, melyet csakis a pápa gyakorolhat.