Változtak a korengedményes nyugdíj feltételei

A szeniorok többsége meg szokta várni a rendes nyugdíjkorhatár elérését, sőt sokan még utána is dolgoznak. Aki viszont nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt elveszíti az állását, és nem tud újra elhelyezkedni, úgy igyekszik anyagilag biztosítani magát, hogy megpróbálja elintézni a korengedményes nyugdíjat. A járandóságot addig nem is lehet igényelni, a biztosító nem fogadja el a kérvényt, amíg az ügyfélnek nem ért véget a munkaviszonya, ugyanis a korengedményes nyugdíj azt a célt szolgálja, hogy anyagilag bebiztosítsa a majdnem nyugdíjas korúakat, akik vagy elveszítették az állásukat, vagy hosszabb ideje nem képesek munkát találni, és nem látnak más kiutat a kedvezőtlen gazdasági helyzetükből. Júliustól csak annak hagyják jóvá, akinek a biztosító által kiszámított havi járandósága eléri legalább a 438,30 eurót.

Feltételek

Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig, vagy ledolgozott legalább 40 évet; a Szociális Biztosító (SP) által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,6-szorosánál, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,6-szorosánál. A 2. pillérből addig nem lehet korengedményes nyugdíjat igényelni, amíg a társadalombiztosító nem hagyja jóvá a járandóságot az első pillérből. 

A létminimum

A létminimum összege mindig július 1-jei dátummal változik. Volt olyan év, amikor egyáltalán nem valorizálták a szegénységi küszöböt, sőt fennállt a veszély, hogy csökkentik a létminimum összegét, de tavaly például jelentősen megemelték: 2023-ban 34 euróval valorizálták, idén azonban csak 5 euróval lett több. Vagyis júliustól egy felnőtt személynek 268,88-ról 273,99 euróra nőtt. 

A létminimum valorizálása miatt módosítani kellett a korengedményes nyugdíj jóváhagyásának a feltételeit. A Szociális Biztosító június 30-áig annak hagyta jóvá az idő előtti nyugdíjba vonulást, akinek az SP által megállapított járandósága elérte a 430,21 eurót. Júliustól ez a határ 8 euróval 438,4 euróra emelkedett, ami egyeseknek megnehezítheti a juttatás elintézését. Az idő előtti nyugdíjaztatást igénylő kérvényeket ugyanis leggyakrabban éppen azért nem szokták jóváhagyni, mert a kiszámított összeg túl alacsony. 

Bonyolult képlet

A járandóságot úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot, amit sokan „büntetőkamatnak” hívnak. Ha valaki 2 évvel korábban kéri a nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani – csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét. 

Ügyintézés

A járandóságot úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. 

Az SP munkatársai ellenőrzik, hogy megvan-e az összes szükséges irat, esetleg felszólítanak a hiányzó dokumentumok pótlására. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét. Kérelmét csak akkor hagyják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a vonatkozó hatályos törvény által előírt minimális összeget. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat. 

40 év

2022 novemberéig a korengedményes nyugdíjat csak két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt lehetett igényelni, ám mivel sok olyan eset is előfordult, hogy egy-egy szenior 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszítette el az állását, s elhelyezkedni nem volt esélyük, idő előtti nyugdíjba se mehettek, bevétel nélkül maradtak. A politikusok ezért módosítottak a szabályokon: aki ledolgozott legalább 40 évet, annak megengedték, hogy ha kettőnél is több év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséig, akkor is jogosult lehessen korengedményes nyugdíjra. Ráadásul a járandóság kiszámításának a módja is változott: a ledolgozott évek számától függően az SP 0,5% helyett 0,3%-os „havi büntetést” is jóváhagyhatott. Ez a változtatás azonban azt eredményezte, hogy hirtelen sokan távoztak a munkaerőpiacról – nemcsak azok a szeniorok kérték az idő előtti nyugalmazásukat, akiknek ez a megoldás reális megoldást jelentett az élethelyzetükre, hanem sok dolgozó is. A törvénymódosítás kisebb nyugdíjba vonulási lavinát indított el. Tavaly 17 764 korkedvezményes nyugdíjat hagytak jóvá, ebből 11 366-ot a 40 év szolgálati időre vonatkozó feltétel teljesítése alapján, 6 398-at pedig olyanoknak, akiknek legfeljebb két évük volt a rendes nyugdíjkorhatár betöltéséig. Az SP 2023-ban átlagosan 13 920, az idei év első három hónapjában pedig 23 173 korkedvezményes nyugdíjat fizetett ki. 

A szeniorok hirtelen tömeges távozása munkaerőhiányt eredményezett. „A munkaerőpiacról több mint 80 ezer munkavállaló hiányzik, és a munkaadók már régóta nem tudnak munkaerőt találni“ – mondta Martin Hošták, a Munkaadók Országos Uniójának a képviselője. A helyzetet szerinte súlyosbította a korai nyugdíjba vonulás feltételeinek az enyhítése, minek hatására több vállalattól távozott sok tapasztalt és képzett munkavállaló. A Finsider portál szerint különösen rossz a helyzet a közlekedési vállalatoknál, és pékekből is egyre kevesebb van. „Meg kell állítani ezt a trendet, vagyis azt, hogy kifizetődőbb legyen a korai nyugdíjba vonulás, mint megvárni a rendes nyugdíjba vonulás időpontját”– tette hozzá Hošták. Véleménye szerint az állam nyilvánvalóan nem mérte fel, hogy mit fog okozni a szabályok enyhítése.

2024. május

Azóta a politikusok ismét szigorították a szabályokat. Idén májustól már kevésbé előnyös korengedményes nyugdíjba menni, és akinek van állása, annak jobban megérheti munkában maradni. 

2024. május 15-től olyan törvénymódosítás lépett életbe, amely szigorúbb feltételeket és alacsonyabb nyugdíjat eredményez(ett) a 40 év munkaviszony után korengedményes nyugdíjba vonulók számára. A módosítás értelmében a nyugdíjkorhatár évente két hónappal emelkedik – ez az elv érvényesül az öregségi nyugdíj esetében is. „A gyakorlatban ez úgy fog működni, illetve már működik is, hogy a 23-as számot levonják az adott év általános nyugdíjkorhatárából. Az eredmény határozza meg aztán a korengedményes nyugdíjhoz szükséges társadalombiztosítási időszakot" – részletezte a Finsider. Például ha valaki 1963-ban született, akkor a klasszikus nyugdíjkorhatára 63 év és hat hónap. Ha azonban élni akar a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével, akkor legalább 40 évet és hat hónapot kell ledolgoznia, illetve ennek megfelelő tásadalmbiztosítási időszakot kell felmutatnia. A nyugdíjkorhatárra nincs hatással a felnevelt gyermekek száma.

A 0,3%-ot is eltörölték, májustól ismét az összes igénylőre egységesen 0,5%-os „büntetés” vonatkozik, azaz az SP által kiszámolt járandóság összege kivétel nélkül 0,5%-kal csökken minden olyan hónap után, amennyi a kérvény benyújtásának pillanatában hiányzik a rendes nyugdíjkorhatár betöltéséig, 

Munka nyugdíj mellett?

A feltételek szigorítása ugyan lassítja és végül megállíthatja a nyugdíjba vonulási terndet, ám a jelenlegi munkaerőhiányt nem oldja meg egy csapásra. Szakértők szerint áthidaló megoldásként meg kellene engedni a korengedményes nyugdíjasok számára a munkavállalást. „Lehetővé kell tenni, hogy azok, akik nyugdíjba mentek, legálisan dolgozhassanak, visszatérhessenek, mert hiányoznak a munkaerőpiacról, még ha csak átmenetileg is, amíg a munkaerőhiány megszűnik” – véli Hošták.