Augusztustól él a kamatplafon

ÖSSZEFOGLALÓ

A polgári törvénykönyv uzsoratörvényként is emlegetett módosítása szerint a kabinet a fogyasztási hitelek kamatplafonját kormányrendeletben minden évben az egy évre számított mindenkori teljes hiteldíjmutató (THM) alapján határozza meg. Az első kamatplafon-rendeletet május végén fogadták el, s a legfontosabb része augusztusban lép életbe, de feltehetően nem váltja valóra a hozzá fűzött reményeket: az uzsorát nem sikerül visszaszorítani, s az egyes pénzügyi társaságok továbbra is magas kamatokat és költségeket fognak követelni, melyek összege a felvett hitel több ezer százaléka is lehet.

50 százalékos plafon

A hitelek összehasonlítására évek óta az ún. teljes hiteldíjmutató (THM) szolgál, mely összesítve és százalékban megadva tartalmazza a hitelt terhelő, egy évre számított szinte valamennyi költséget és kamatot. Eszerint előnyösebb az a hitel, amelyik THM-je alacsonyabb. A kormány májusban úgy döntött, uzsorakölcsön az a hitel, mely teljes díja meghaladja az országban működő bankok által nyújtott hitelek teljes hiteldíj-mutatói átlagának kétszeresét. Feltehetően ez 50 százalék körül fog mozogni.

THM és HTD

A látszólag szigorú kormányrendelet első ránézésre a hitel teljes díjának (HTD) a felső határát a THM alapján határozza meg, valójában azonban a limitet teljesen más, a költségekkel kapcsolatban „elnézőbb” képlet alapján számolják majd ki, mint a THM-et. A HTD és a THM ugyanis két különböző dolog, s ez továbbra is lehetőséget teremt a drága hitelek folyósítására. „A kormány képlete legalizálja a magas kezdeti költségekkel nyújtott hiteleket“ – hívta fel a figyelmet a joghézagra Maroš Ovčarik, a FinančnáHitparáda.sk weboldal elemzője. Például, ha egy 1000 eurós, egyéves futamidejű kamatmentes kölcsönre 500 eurós kezdeti kezelési költséget számláznának, a THM csaknem 320% lenne, a kormány képlete szerint azonban a maximális HTD mindössze 50%-ra jönne ki, s a hitel legálisnak minősülne.

Az igazságügyi minisztérium tisztában van ezzel a joghézaggal, ám ha valaki valóban ilyen feltételekkel venne fel hitelt, a szerződés a bíróságon megtámadható lesz. Monika Jankovská igazságügyi államtitkár szerint az ilyen magas kezdeti kezelési költséget elfogadhatatlannak minősítenék, és a szerződést érvénytelennek nyilvánítanák. „Ha az volt a cél, hogy olyan kamat-, illetve HTD-plafont határozzanak meg, mely első ránézésre az adósok számára is érthető és nyilvánvaló, akkor ez nem valósult meg, hiszen végső soron a bíróság dönti majd el, hogy az adott költség és kamat rendben van-e” – mutatott rá Ovčarik. Noha a jelenlegi gazdasági helyzet kedvező a fogyasztókra és a jövőbeli kilátásokra nézve, az elemző továbbra is óvatosságra int. „A polgári törvénykönyv módosítása miatt bizonyos csoportok számára a hitelek kevésbé hozzáférhetők lesznek” – véli Ovčarik.

A kamatplafon bevezetésével ugyanis visszaszorítják az olyan termékeket és szolgáltatásokat, mint a hitel biztosítása vagy a törlesztés szüneteltetése, miközben ezek az áthidaló megoldások egyfajta biztosítékot jelentettek az ügyfelek számára. A bankok a kevésbé kockázatos ügyfelekre összpontosítanak, és ha valaki bankban vagy neves alternatív pénzintézetben nem kap hitelt, nem ajánlott kétes, az állami ellenőrzés alól kibúvó társaságokhoz fordulnia. „Ezeknél meredeken emelkedik a kockázata annak, hogy a fogyasztó bajba kerül. A modern uzsorások már régen nemcsak a magas kamatból profitálnak, hanem a késedelmes törlesztésért kiszámlázott büntetésből is” – jegyezte meg a szakértő.

100 euróig

30%-os plafon

A polgári törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény több uzsoraellenes intézkedése júniustól lépett érvénybe: legfeljebb kétezer eurós tartozás esetén a végrehajtók ingatlant vagy mozgássérültek gépjárművét nem foglalhatják le; csak a tartozásnak megfelelő összeget zárolhatják, nem az egész számlát; ezentúl fogyasztási hitelt készpénzben nem lehet folyósítani, számlára kell átutalni; ha késik a törlesztőrészlet, az adóst a hitelező 15 napon belül köteles írásban vagy SMS üzenettel figyelmeztetni. A fogyasztási hitelről szóló szerződés 14 napon belül utólag is felbontható, illetve ha kiderül, hogy elfogadhatatlan feltételeket tartalmaz, bármikor érvénytelennek nyilvánítható.

Ugyancsak törvénybe foglalták, hogy a szerződést végig egyforma betűtípussal kell megírni – ha apró betűs részt tartalmaz, bíróságon megtámadható és kérhető az érvénytelenné nyilvánítása. A betűtípussal kapcsolatos szigorításokat a kamatplafonról szóló kormányrendelet pontosítja: az 1,9 mm-nél kisebb betűtípus alkalmazása már törvényellenes. Mivel az új betűtípusra a szolgáltatóknak műszakilag is fel kell készülniük, a rendelet erre vonatkozó része csak 2015. január 1-jén lép hatályba. A kamatplafon-rendelettel a kormány a 3 hónapnál rövidebb futamidejű és alacsony összegű (100 euróig) hitelekre külön – 30%-os – kamatplafont vezetett be, lízing esetében pedig a HTD felső határa az egy évre számított THM 2,5-szöröse. (sza, sme)