Amikor nem a gyermek eszével van baj

Egyes gyerekek számára az iskola gyerekjáték, szinte minden „magától a fejükbe megy”, mások viszont eredménytelenül ülnek órák hosszat a könyvek fölött. Az utóbbiak nem feltétlenül lusták, hanem olyan fejlődési rendellenességük lehet, ami tanulási zavart okozhat, és speciális segítségre szorulnak.

Tanulási zavarnak azt a jelenséget nevezzük, amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Amikor értelmi fogyatékosokról van szó, ezt könnyen elfogadja a környezet, de amikor normál vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkező gyerek nem boldogul az iskolában, mind a szülők, mind a pedagógusok értetlenül és tehetetlenül állnak a probléma előtt.

Nem lusta

Régebben egyszerűen csak lustának tartották az ilyen gyereket, és sokszor büntették a rossz teljesítményért. „Pedig nem a gyermek eszével vagy a szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének, másikának fejletlensége okoz nehézséget” – mutatott rá Gyarmathy Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének a munkatársa. Egyes gyerekeknél ugyanis bizonyos készségek az iskoláskort elérve még nem jutottak a szükséges szintre. Ez összefügghet a születés előtti, alatti vagy utáni esetleges problémákkal, valamilyen korábban elszenvedett betegséggel, sérüléssel, de a háttérben lehetnek genetikai hibák is. Ráadásul a fejlődési zavarok rendszerint örökletesek. Vagyis ha a szülő diszlexiás, számolnia kell azzal, hogy gyermeke is az lesz.

„Az írás, olvasás, számolás a különböző képességek és készségek együttműködését kívánja. A szemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része a teljesítménynek. A gyermeknek össze kell egyeztetni a hang akusztikus képét a betű vagy szám vizuális képével is, és kezének finom mozdulataival megjeleníteni mindezen működések eredményeképpen a betűket, szavakat, mondatokat, számtani műveleteket. Bármely ponton fellépő nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti” – részletezte Gyarmathy Éva. Ha időben felismerik a problémát, megfelelő fejlesztéssel korrigálható, és nem kell a gyermeknek évekig iskolai nehézségekkel küzdenie.

Diszlexia és diszgráfia

A leggyakoribb fejlődési zavarnak a diszlexia és a diszgráfia, illetve a figyelem- és a viselkedészavar számít. A mai gyerekek nagyon okosak, sokan már kétéves korukban táblagépen játszanak, rengeteg információt kapnak, de keveset rajzolnak. Pedig a rajzolás fontos, mert nem mindegy, hogy a pici gyermekek hogyan mozgatják a kezüket. Ujjaikkal nagyon jól tudják indítani a játékokat és a programokat, de nem rajzolnak, a finommozgások nem megfelelően fejlődnek, amiből grafomotoros, később pedig diszgráfiás problémák alakulhatnak ki. Ha ezt időben észleljük, a gyerekek könnyen fejleszthetőek, hiszen a diszgráfiát már óvodás korban észre lehet venni.

Ha egy gyerek nem akar rajzolni, meg kell vizsgálni, hogy miért, mert a kisgyereknek ez a legtermészetesebb tevékenysége. Az olvasási nehézségek visszavezethetők hallás- és látásproblémákra. Mindezt alaposan ki kell vizsgálni, hogy nincs-e valamilyen szervi rendellenesség. Sok a figyelemzavaros gyerek is, akik nehezen tudnak hosszabb időt egy tevékenységgel eltöltetni, szétszórtak, képtelenek összpontosítani.

A statisztikák szerint több fiú, mint lány küzd valamilyen fejlődési rendellenességgel. Léteznek úgynevezett pszeudozavarok is, amikor a tanulási zavarként észlelt problémát a szülők vagy az iskola idézik elő: ez a gyerek reakciója a túl nagy elvárásokra és megterhelésre. Egy-egy tanártól való óriási félelem is idézhet elő pszeudodiszlexiát.

Híres diszlexiások

A tanulási zavarral küszködők is lehetnek sikeresek, sőt több géniusz is diszlexiás volt. Közéjük tartozik: Bill Gates, Leonardo da Vinci, Albert Einstein, Walt Disney, Pablo Picasso, a ma is élők közül Johny Depp, Jamie Oliver. Ugyanakkor nem minden tanulási zavarral küszködőből lesz zseni, ennek semmi köze az intelligenciához.