A gyász a megbékéléssel ér véget

Közeledik mindenszentek ünnepe és a halottak napja, amikor sokan ellátogatnak a temetőkbe. Vannak, akik nehezen viselik ezt az őszi ünnepet. Szakemberek szerint ilyenkor senkit sem lenne szabad magára hagyni, s a halottak napja lehet családi ünnep is.

Nemsokára eljön az az ünnep, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk, s ez nagyon sok emberben fájó sebeket téphet fel. Sokan újra átélik a gyászt, amelyet mindannyian nehezen élünk meg. A gyász mindig egyéni, s minél váratlanabb a veszteség, annál hosszabb lehet.

A gyász fázisai

Pszichológusok szerint a gyásznak több fázisa van. Az elsőt a káosz jellemzi, amikor képtelenek vagyunk felfogni és elfogadni, hogy elveszítettünk valakit, várjuk, hogy egyszer csak betoppan, felhív minket stb. Szakemberek szerint teljesen normális a gyászoló személy gyakori hangulatváltozása.

A második fázisban már tudatosítjuk, hogy a szeretett ember végleg távozott, de igazságtalannak tartjuk, esetleg lelkiismeret-furdalásunk lehet, próbáljuk megmagyarázni, miért kellett meghalnia, miért éppen ő távozott az élők sorából. Ebben a fázisban különböző érzések és állapotok váltják egymást: magányosság, egyedüllét, harag, szomorúság, bűntudat, fájdalom, önsajnálat. Ezek az érzések mindenszentekkor újra ránk törhetnek, újra átélhetjük a szeretett személy elvesztését.

A harmadik fázis a megbékélés. Dana Poláková pszichológus szerint normális esetben a temetéstől számított egy év után ennek is be kell következnie. Ugyanakkor a megbékélés és a beletörődés nem felejtést jelent. „Néha csak rettenetesen erőfeszítés árán képes valaki folytatni a normális életet. Aki megreked a gyászban, betegesen gyötrődik, az már komoly pszichikai problémára utal, s tanácsos szakemberhez fordulni” – véli Poláková. A megbékélés jele például az lehet, hogy már képesek vagyunk nyugodtan beszélni az elhunyt személyről anélkül, hogy összeszorulna a torkunk vagy sírógörcsöt kapnánk.

Virtuális emlékezés

Pszichológusok szerint az a közelgő ünnepeknek nem elsősorban a formális temetőlátogatásról kellene szólniuk: nem az a lényeg, hogy minél díszesebb koszorút vagy minél több gyertyát helyezzünk el a sírokon, hanem a megemlékezés a fontos. Az internet és a számítógépek korában erre otthon is van lehetőség: egyre terjednek a virtuális temetők, az online sírhelyeken virtuális gyertyákat lehet gyújtani, koszorút lehet elhelyezni.

Az idősebbek és a konzervatívabbak ódzkodnak a virtuális temetőktől, egyesek szerint így nem lehet megadni a kellő tiszteletet halottainknak. Barbora Mesárošová pszicholóus szerint azonban nem szabad elhamarkodottan ítélkezni. „Manapság, amikor a fiatalok összevissza utazgatnak, gyakran az otthonuktól távol tanulnak vagy dolgoznak, a virtuális temető kellőképpen helyettesítheti az igazi sírhelyeket. Egy-egy virtuális gyertya meggyújtásával is legalább ilyen jelképes formában megadhatják a tiszteletet elhunyt hozzátartozóiknak. Ebben én nem látok semmi rosszat” – magyarázta lapunknak Mesárošová.

A temetőlátogatásnál sokkal fontosabb, hogy a családtagok segítsék egymásnak átvészelni az ünnepeket, s ha egy mód van rá, senkit sem szabad magára hagyni, a halottak napjából is lehet igazi családi ünnepet csinálni. (sza)