Tények és adatok a madárvészről

Egyelőre még nem tudni, hogy Romániában a madárinfluenza-vírus melyik törzse okozza a szárnyasok megbetegedését. A nagy-britanniai vizsgálatok eredményére várhatólag már nem kell sokáig várni.

Több tucatnyi influenza-vírustörzs ismert, amelyeket a bennük megtalálható két fehérjéről neveztek el. A H5N1 a Hongkongban 1997-ben kitört madárinfluenza-járvány kórokozója, amely során 1,5 millió szárnyast kellett elpusztítani, 18 ember betegedett meg, közülük hatan meghaltak.

A H5N1 madárinfluenza 2003-ban Dél-Koreában ismét felütötte a fejét. Eddig Kambodzsában, Kínában, Indonéziában, Japánban, Kazahsztánban, Koreában, Laoszban, Malajziában, Mongóliában, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban, Tajvanon, Thaiföldön és Vietnamban fedeztek fel a vírussal megfertőzött madarakat.

Valamennyi influenzavírus gyorsan változik, ezért a szabványos védőoltást évente módosítani kell. A H5N1 vírus gyorsan mutálódik. Szakértők attól tartanak, hogy emberekre veszélyes influenzavírus génjével keveredhet, és így erősen fertőző és halálos vírustörzs jöhet létre.

A H5N1 vírussal megfertőződött baromfi legalább tíz napon át terjeszti a kórokozót szájon át és az ürüléke révén. A vándormadarak, főként a vadkacsák a madárinfluenza-vírus „természetes” hordozói, és rendszerint nem betegednek meg, ha megfertőződnek. A háztáji baromfi – így a csirke és a pulyka – a megfertőződés után gyorsan elpusztul.

Több gyógyszeripai világcég dolgozik már a H5N1 vírus elleni védőoltás kidolgozásán, ugyanis a hagyományos influenza-védőoltás nem véd a madárinfluenza ellen. Magyarországon is kifejlesztettek a H5N1 elleni kísérleti humán oltóanyagot, amelyet egy, a WHO által Magyarország rendelkezésére bocsátott, Délkelet-Ázsiában, emberben izolált vírusból állították elő. (MTI/Reuters)