Szupermarketek invázióját éljük

Az év végére az országban nagyjából 70 hipermarket leszPavol Majer felvételeA nagy üzletláncoknak nem megy rosszul a dolguk, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szlovákiában idén az ötven legnagyobb üzletház forgalma akár 10 százalékkal lehet magasabb, mint az elmúlt évben. Tavaly az üzletláncok 135 milliárd koronás forgalmat értek el, ami 11,04 százalékkal magasabb az előző évi eredménynél. Országos viszonylatban a forgalom 40 százalékán a Metro, a Billa, a Tesco, a Kaufland és az M-Market osztozik.

Már tavaly csökkent ugyanakkor az új üzletházak számának növekedési üteme, és ez a trend várhatóan idén is fennmarad. Az év végére az országban nagyjából 70 hipermarket lesz. Az eddigi 57 üzletház mellé ugyanis az év végéig a Tesco és az Ahold újabbakat nyit. Folytatja a terjeszkedését azonban a Kaufland is, amelynek idén megjelenik a konkurenciája. A német Lidl ugyan 20-30 üzletet nyit az országban, ez azonban valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy felküzdje magát a tíz legnagyobb üzletlánc közé.

A hipermarketek népszerűsége ugyan térségünkben egyre emelkedik, Közép-Európában azonban jórészt még mindig kis élelmiszerboltokban vásárol élelmiszert a lakosság. Amíg a magyar, szlovák és lengyel háztartások főként a kis boltokban vásárolnak élelmiszert, addig Csehországban a hipermarket vette át a vezetést, ott a háztartások 30 százaléka számára ez az üzlettípus az élelmiszer beszerzésének fő forrása. Magyarországon a háztartások 38 százaléka említette elsőként a kis boltot, és csak 27 százalék a hipermarketet. Szlovákiában a lakosság 30 százaléka a kisebb önkiszolgáló boltokban költötte el a pénzét, míg 27 százalékuk szupermarketekben vásárolt.

Szlovákiában elsősorban a hazai élelmiszer-ipari cégek harcolnak a nagy üzletláncok térnyerése ellen. A 2002 júniusában elfogadott kiskereskedelmi törvénnyel a kormány ezért elejét akarta venni annak, hogy a nagy, döntően külföldi tulajdonú láncok visszaéljenek piaci erejükkel. Ennek érdekében az eredeti szöveg előírta volna, hogy a kiskereskedelmi hálózatok által kínált cikkek 70 százaléka belföldről származzon. Ezt ugyan a vita során elvetették, ám az elfogadott változat – amely a hazai termékek „arányos” jelenlétét írja elő – az európai uniós kritika szerint bizonytalanságot teremt a kereskedők körében, és sérti az áruk szabad áramlásának alapelvét. A brüsszeli illetékesek nyomására a Dzurinda-kabinet a múlt héten már elfogadta az EU-konform törvénymódosítást. (hn, m)

FELKĺNÁLOM * MUNKALEHETŐSÉG * VÁLLALKOZÁS * ÜZLET *