Szakmai szemmel a reformokról

Az elmúlt negyedév legfontosabb döntésének az egészségügyi reform számítottPavol Funtál felvételeAz indexet az INEKO független pozsonyi közgazdasági intézet negyedévente állítja össze közel ötven ismert közgazdász és gazdasági újságíró véleménye alapján. Ők az adott időszak intézkedéseit hasznosság és társadalmi fontosság szerint értékelik, az így kialakuló értékelés plusz 300, illetve mínusz 300 pont között mozoghat.

A legújabb értékelés érdekessége, hogy két téma – az egészségügyi reform és az önkormányzatok pénzügyi decentralizációja – több ponton is felbukkan: a legjobbnak ítélt tíz intézkedés közül 8 ezekhez kötődik. Az élen 150 ponttal az egészségügyi reform végzett. A piaci viszonyok nagyobb mértékű érvényesítését és az áttekinthető pénzügyi rendszer kialakítását mindenki nagyon fontosnak ítélte, hozzátéve, hogy ebbe eddig egyetlen kormány sem mert belevágni. Több ponton viszont nem egyeztek a vélemények. Ezek közé tartozik az elvonások növelése vagy a szakmai kamarák beleszólási jogának erősítése.

Többen tartanak attól, hogy az újonnan létesített egészségügyi ellenőrzési hivatal az állami befolyásolás eszközét jelenti majd a megreformált egészségügy számára. Összességében azonban a szakértők nagyra értékelték a reform átfogó jellegét, a hatékonyságot és a pénzügyi fenntarthatóságot célzó intézkedéseit. A reformhoz kapcsolódó egyes törvények is elnyerték az értékelők szimpátiáját, a parlament által elfogadott hat törvény közül három jelen van a negyedév legjobb intézkedései között.

A pénzügyi decentralizációval kapcsolatban az értékelőknek elsősorban az tetszett, hogy az önkormányzatok így képessé válnak a rájuk ruházott hatáskörök ellátására, a korábbinál sokkal rugalmasabban reagálhatnak és használhatják ki a kínálkozó lehetőségeket. Figyelmeztettek viszont arra, hogy az önkormányzati munka jelenlegi színvonalán nagyon sok helyen visszaélésekre kerülhet sor, ezért egyetértettek azzal, hogy az önkormányzati gazdálkodást a korábbihoz képest szigorúbban fogják ellenőrizni. Többen azt ajánlották, hogy az adók újraosztásának szabályait kormányrendelet helyett törvénnyel szabják meg. A hasznos intézkedések között szerepel még az ipari parkokról szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően ezentúl könnyebben szerezhető erre a célra állami támogatás.

A legrosszabbnak ítélt intézkedések listáját ezúttal a Környezetvédelmi Alap létrehozása vezeti. A szakértők szerint ez ellentmond a reform eddigi szellemének, és mint minden állami alap, bővíti a korrupció és a nem áttekinthető döntéshozás lehetőségét. A sort a KIA autógyár számára szükséges telkek kisajátítása folytatja, mivel egy gazdasági társaság ilyen jellegű segítése nehezen nevezhető közérdeknek.

Az Európai Unió harmadik negyedéves intézkedései közül a legtöbben a gépkocsialkatrész-piac liberalizálásának örültek. Ennek végső jóváhagyása után az alkatrészeknek eddig csak a gyártók számára fenntartott csoportját mások is gyárthatják majd, amitől az árak csökkenését várják. A cukorrendtartás reformjának javaslata azért nyerte el az elemzők szimpátiáját, mivel ezzel végre megindulna a Közös Agrárpolitika régen esedékes reformja. Végezetül az EU jónak ítélt intézkedései közt a harmadik helyen a 2007-2013 közti időszak regionális fejlesztési politikájának alapelvei végeztek. Ezek között azonban nagyon zavaró, hogy még mindig különbséget tesznek az új és a régi tagországok között. A régi tagországok elmaradottnak számító régiói politikai jellegű döntés alapján arányosan nagyobb támogatásra számíthatnak, mint keleti társaik.