Mit vizsgálnak a fogyasztóvédők?

A szakértők kiemelt figyelmet szentelnek a termékbiztonsági, így az élelmiszer-biztonsági vizsgálatoknak. Másik fontos feladatuk az élelmiszerek minőségének, az előírt, illetve a gyártó által önként vállalt követelményeknek az ellenőrzése. A minőség olyan értékmérő kategória, amely a tápérték, az élvezeti érték és az alkalmassági érték színvonalát jelenti. Azt, hogy az összetétele, beltartalma, érzékszervi tulajdonsága, csomagolása, címkézése, jelölése, elkészíthetősége stb. megfeleljen az előírásoknak, illetve kielégítse a fogyasztó igényeit. A szakhatóságok rendszeresen ellenőrzik az élelmiszergyártókat és -forgalmazókat. Ezekről havonta ad számot Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, valamint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI). A jelentések az élelmiszerbiztonságért felelős hivatal, az Állat-egészségügyi Felügyelet (ŠVPS) honlapján (www. svps.sk) is megtekinthetők.

Érzékszervi vizsgálatok

Az élelmiszerek növényi, illetve állati eredetűek, melyek szöveteiben sok – még aktív – enzim található. Ezért az élelmiszerek állandó, dinamikus változásban vannak, melyekhez a mikroorganizmusok működése is erőteljesen hozzájárul. Ezért a megfelelő mintavétel, a minták homogenizálása, a különféle előkészítő műveletek és maga a vizsgálat igen bonyolult, nagy odafigyelést igénylő tevékenység.

Az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata döntő jelentőségű. Bármely elemének, paraméterének nem megfelelősége az élelmiszert fogyasztásra alkalmatlanná, esetleg az egészségre nézve kockázatossá teheti. A vizsgálat során a termék küllemét (szín, alak, mintázat stb.), szagát, illatát, ízét (harmonikusság, teltség, csípősség stb.), állományát (rugalmasság, rághatóság, folyósság stb.) kell értékelni. Egyes esetekben az érzékszervi vizsgálattal megállapítható a termék fogyasztásra való alkalmatlansága (romlás), így a további vizsgálat szükségtelenné válhat.

Kémiai vizsgálatok

A kémiai vizsgálatok alapja a kémiai reakciók, fizikai, kémiai, biokémiai folyamatok nyomonkövetése. A vizsgálatokat korszerű mintaelőkészítő, fél- és teljesen automatikus elemző rendszerekkel, nagyműszerekkel végzik.

A kémiai ellenőrzéseknek két alapvető típusa van:

1. Klasszikus kémiai analitikai vizsgálat – Az élelmiszerek azon komponenseinek vizsgálatára, mennyiségének meghatározására szolgál, amelyek a makrokomponenseket jelentik. A termékek összetevői közül ezek alkotják a fő tömeget és általában a minőséget jelentik az adott terméknél. Ilyenek pl. zsír-, fehérje-, szénhidrát-, só-, szárazanyag tartalom stb.

2. Nagyműszeres analitikai vizsgálat – Ez a típus az élelmiszerek azon komponenseinek vizsgálatára, mennyiségének meghatározására szolgál, amelyek kis koncentrációban, egyes esetekben milliomod-, milliárdomod részben találhatók meg. Ezek az összetevők általában az termékbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű mikroösszetevők: toxikus, káros anyagok (környezetből, állattartásból, növénytermesztésből származó, a nyersanyagokban természetes tartalomként előforduló, a technológia, a higiénia vagy a berendezések nem kellő gondossággal való alkalmazása során kerülhetnek az élelmiszerekbe). Legjelentősebb képviselői a mikotoxinok, mérgező nehézfémek, növényvédőszer-maradékok, stb., szándékosan hozzáadott anyagok (ezek lehetnek a hasznos, tápértéket növelő vitaminok, ásványi anyagok stb., másrészt az adalékanyagok, melyek kizárólag valamely élvezeti érték növelését szolgálják).

Mikrobiológiai vizsgálatok

Az élelmiszerek mikrobiológiai tisztaságának ellenőrzése az egyik legfontosabb feladatnak számít. Az élelmiszerekkel közvetített megbetegedések leggyakoribb formája az, amikor valamely mikrobiológiai szennyezettség okozza a megbetegedést. A probléma adódhat a mikroorganizmus jelenlétéből vagy anyagcsere termékeiből. Természetesen a mikroorganizmusok között vannak hasznosak is, ilyenek például a tejsav baktériumok vagy élesztők.

A vizsgálatok alapelve, hogy az adott mikroorganizmus számára optimális életkörülményeket teremtve nyomonkövetik a szaporodási folyamatot. Napjainkban a technikai fejlődés hatására a hagyományos, hosszú időt igénylő vizsgálatok felcserélhetők olyan gyors, immunológiai módszerekkel, melyek lehetővé teszik az azonnali hatósági beavatkozást (a 7 napos vizsgálati időtartam lecsökkenthető 1-2 napra, esetleg néhány órára).

Fizikai vizsgálatok

A fizikai vizsgálatok alapja a termékek fizikai jellemzőinek meghatározása, pl. tömeg, térfogat, méret, idegenanyag-tartalom. Ezek a jellemzők a minőség szempontjából fontosak: valóban a nettó mennyiséget tartalmazza-e a csomagolási egység; a szemcseméret vagy eloszlás kielégíti-e a fogyasztó számára is elfogadható követelményeket, azaz „finom-e” a finomliszt; a „zsenge zöldborsó” akkora szemméretű-e, mint amekkora a minőségi előírásban szerepel; tartalmaz-e akácvirág pollent az akácméz stb. Az élelmiszer-biztonság szempontjából nagyon lényeges továbbá, hogy a termék ne tartalmazzon mérgező gyommagvakat, rovar- és egyéb kártevő szennyeződést, vagy pl. üvegcserepet. Ezeket a vizsgálatokat korszerű mérlegekkel, nagyfelbontású mikroszkópokkal, mérőeszközökkel végzik.

Az érzékszervi, fizikai, kémiai, mikrobiológiai stb. vizsgálatok alapján a fogyasztóvédelmi felügyelőség valamint az állat-egészségügyi felügyelet – a sajtón keresztül – a rugalmasan tájékoztatja a közvéleményt a betiltott vagy a forgalomból kivont termékekről, ismertetve a tiltás okait is. A döntéseket a következő honlapokon is közzéteszik: www. soi.sk/nebvyr/nebv.htm, www. svps.sk. (fvf, gy)

A szaklaboratóriumokban a következő élelmezésbiztonságot célzó ellenőrzéseket végzik

Minőségi vizsgálatok:

Érzékszervi jellemzők megállapítása;

Tápanyagtartalom vizsgálata (zsír, fehérje, szénhidrát, vitamin, élelmi rost stb.);

Alkalmassági érték meghatározása: tartósság, jelölési információk, csomagolás, elkészíthetőség stb.

Biztonságosságot célzó vizsgálatok:

Mikrobiológiai tisztaság ellenőrzése – baktérium okozta szennyeződés (szalmonellózis, botulizmus stb.), valamint vírusok, paraziták okozta szennyeződések ellenőrzése;

Vegyi szennyeződések kimutatása és mennyiségi vizsgálata – penészgombák toxinjai (aflatoxinok, ochratoxin stb.), hozzáadott adalékanyagok mennyisége (tartósítószerek, édesítők stb), növényvédőszer-maradékok mennyisége (DDT, szerves foszforsav-származékok stb.), állattartásban alkalmazott anyagok kimutatása (hormonok, antibiotikumok stb.), technológiai eredetű anyagok mennyisége (berendezésekből, csomagolóanyagokból származó anyagok pl. dioxinok, fémek, mosószerek stb.), környezeti eredetű anyagok mennyisége (nehézfémek, cián, radioaktív szennyeződés stb.).

Biológiai eredetű szennyezőanyagok kimutatása és menynyiségi meghatározása:

Biogén anyagok (hisztamin stb.), természetes tartalomként előforduló anyagok (mérgező gombák toxinjai, alkaloidok stb.)

Élelmiszerek kártevői okozta szennyeződés (rovarok, csigák, rágcsálók stb.).

Új biotechnológiai eredetű veszélyforrások (transzgénikus élelmiszerek, ionizáló energiával való besugárzás)

Fizikai szennyeződések (környezetből, épületből, a dolgozókról származó szennyezőanyagok pl. kő, falfesték, szövetdarab, műköröm).