Milyen lesz a támogatás formája?

Több termelő jutna közösségi forrásokhoz, ugyanakkor a Brüsszelből kapott közösségi támogatást nagyobb területre kellene szétosztani(Somogyi Tibor felvételePozsonyban, csakúgy mint a legtöbb társult országban, egyelőre nem döntötték el, hogy élnek-e az EU javaslatával, amely a közvetlen kifizetések terén az ún. egységes területalapú kifizetést (single area payment) ajánlja a 2004. május 1-jén csatlakozó országoknak. Franz Fischler, az EU agrárbiztosa cseppet sem csodálkozik a döntés halogatásán. Úgy fogalmazott: megérti a tagjelöltek kivárását, elvégre nem lehet tudni, hogy június végéig döntés születik-e az Unióban a közös agrárpolitika reformjáról. Márpedig Fischler szerint „a közvetlen jövedelemtámogatások egyszerűsített rendszere akkor hozna nagyobb előnyöket a csaknem egy év múlva csatlakozóknak, ha a tizenötök még ebben a félévben megállapodnának a közös agrárpolitika reformjáról”.

ÁTALÁNYTÁMOGATÁS

A Csatlakozási Szerződés értelmében az új tagországok a tagság első éveiben (három évig, amely kétszer egy évvel meghosszabbítható) a jelenlegi tagországokban alkalmazott közvetlen kifizetési módszer helyett alkalmazhatják, alkalmazhatnák a területalapú átalánytámogatási rendszert. Lényege, hogy a közvetlen kifizetésre az egyes termékeknél rendelkezésre álló, pontosan kiszámítható támogatásokból egységes keretet, nemzeti borítékot képeznek. Ebből átalánytámogatást kapna minden olyan terület, amelyet 2003. június 30-án mezőgazdaságilag hasznosítottként tartottak nyilván és amelyet megfelelő kultúrállapotban tartanak. Magyarországi szakértők kiszámították: számukra akkor lenne valóban egyszerűbb az egységes területalapú kifizetési rendszer, ha Magyarország nem használná ki azt a lehetőséget, hogy a közvetlen kifizetéseket nemzeti forrásokból kiegészítése. Ha viszont Magyarország folyósítja a nemzeti kiegészítést, a jelenlegi tagországokban alkalmazottnál is bonyolultabb kifizetési és ellenőrzési rendszert kell kiépítenie. Azzal együtt, hogy az egyszerűsített rendszerben a nyilvántartási mechanizmusnak csak bizonyos elemeit kellene alkalmazni. (Nem kellene bevezetni a haszonállatok nyilvántartását szolgáló teljes rendszer, viszont a földregisztert igen, hiszen nyilvántartásba kell venni minden parcellát.)

ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

Az átalánytámogatás legfontosabb előnye, hogy nem kell ellenőrizni a közösségi jogszabályokban szereplő számos feltétel betartását (jogosult növények, ugaroltatás, kvóták, jogosult állatok egyedi nyilvántartása). Elvileg egyszerűbb lenne a közvetlen kifizetések feltételeként megkövetelt Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IACS) létrehozása és működtetése is, ugyanakkor az IACS-t így is, úgy is fel kell állítani és üzembe kell helyezni. Az új támogatási rendszer további előnye, hogy olyan termelők is kaphatnának támogatást (cukorrépa, burgonya, szarvasmarha- és juhtartáshoz nem kapcsolódó legelők, gyümölcs- és szőlőültetvények, zöldség-, dísznövénytermő területek, parlagföldek), akiknek egyébként nem járna. A gazdaság szabadon választhatná meg, hogy mit termel. Hátrány viszont, hogy a közösségi támogatást nagyobb területre kellene szétosztani. Az állattenyésztők nem az állomány, hanem a rendelkezésükre álló legelőterület nagysága alapján kapnának támogatást, ami a kevés legelővel rendelkezőket sújtaná a leginkább. Viszont több termelő jutna közösségi forrásokhoz.

A magasabb szintű kiegészítés jelentős többletterhet róna a költségvetésre, miközben pótlólagos feladatok jelennének meg a támogatásfolyósítás és az ellenőrzés során. További bizonytalansági tényező, hogy az EU még nem alakította ki álláspontját a kérdésben és a részletes szabályok kidolgozása is még folyamatban van. A nemzeti kiegészítés pontos mértékével és az elosztás módjával kapcsolatban várhatóan további külön előírások, korlátozó feltételek lesznek, amelyek tovább késleltetik a tagjelöltek döntését.

Bár az EU különböző fórumain tárgyalt közösségi agrárpolitika reformterveiben szó van a területalapú átalánytámogatási rendszerre való áttérésre – tervek szerint az új tagoknak felkínált rendszer a jövőben általános EU-gyakorlat lesz –, egyes vélemények szerint a társult országoknak felajánlott és a reform keretében javasolt rendszerek között lényegi eltérések vannak. Ezzel együtt rövid időn belül Pozsonynak, Prágának, Budapestnek stb. is döntenie kell arról, hogy kívánnak-e élni az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével. (KSZ-EG, F, gyor)