Környezeti veszélyforrás

Az alábbiakban a fogyasztót érintő egészségi ártalmak közül a vegyi szennyeződés következtében bekövetkező kémiai-toxikológiai veszélyekre kívánjuk felhívni a figyelmet. A lehetséges ártalmak közül egyesek rövid időn belül ható súlyos tüneteket okoznak. Nagyobb azonban azoknak a jelentősége, melyek a szervezetbe kerülve lassan, hosszan tartó felhalmozódás és beépülés következtében fejtik ki hatásukat. Ezek akár eredményezhetik a rosszindulatú daganat kifejlődését is.

Növényvédőszer-maradék

A korszerű növénytermesztésben nagy számban használnak olyan kémiai anyagokat, amelyek a kulturnövényeket védik a különböző kártevők ellen. Ezeknek az anyagoknak egy része a táplálékláncon keresztül eljuthat az ember szervezetébe is. A maradékanyagok mennyisége az előírt technológia és mennyiség betartásával nem okoz gondot. Előfordulhat azonban, hogy a hatékonyság fokozása miatt nagyobb koncentrációban használták fel a vegyszert, nem várták meg a lebomláshoz szükséges várakozási időt, esetleg ma már betiltott anyagot alkalmaztak. Nemcsak növényi eredetű nyersanyagokban, hanem az állati szervekben, szövetekben is megtalálható a helytelen takarmányozás, állattartás következményeként.

Emberre igen veszélyesek a rovarölő szerek maradványai, pl. a klórozott szénhidrogének (ide sorolható a ma már betiltott DDT és bomlástermékei), szerves foszforvegyületek stb. Az emberre kevésbé veszélyesek a növények gombás megbetegedése ellen használt gombölő anyagok vagy a csávázószerek (pl. szerves higanyvegyületek), szerves és szervetlen gombaölők, valamint a gyomirtó szerek, amelyek szektív módon a gyomnövényektől védik a kultúrnövényeket. Az utóbbiak ugyan az emberre kevésbé veszélyesek, de hatásuk összegződhet.

Állattartásban alkalmazott anyagok

A betegségek megelőzésére, járványok leküzdésére, hozamnövelésre, gyógyításra néhány száz szer használata engedélyezett. A helytelenül alkalmazott állattartás, a várakozási idő be nem tartása miatt elsősorban az antibiotikumok, szulfonamidok, hormonok jelentenek veszélyt. A maradékanyagok tejben, húsban, belsőségekben, tojásban is megjelenhetnek. Emberre elsősorban az antibiotikum miatt kialakuló baktérium-rezisztencia, a szervezet ellenálló képességének gyengülése, allergia kialakulása jöhet szóba, mint veszélyforrás.

Technológiai eredetű szennyező anyagok

Az élelmiszerek termelése, előállítása, feldolgozása, csomagolása, szállítása stb. során a nyersanyag, a félkész-, és késztermék számtalan olyan műveleten megy keresztül, amely során szennyeződhet. A technológiai előírások be nem tartása, a korszerűtlen vagy nem kellően karbantartott gépek és berendezések használata miatt a késztermékben olyan anyagok jelenhetnek meg, amelyek elsősorban a hosszú felhalmozódási idő miatt jelentenek veszélyt a fogyasztó számára. Az egészségkárosodás megjelenhet allergia formájában, de szélsőséges esetben különböző súlyosságú mérgeződés is felléphet.

Legfontosabb veszélyforrásai:

– gépek, eszközök fémkioldódása (pl. nikkel, réz, ón stb.)

– műanyagokból (eszközökből, csomagolóanyagokból) kioldódó komponensek (pl. lágyítószerek, dioxinok). Allergizálóan hatnak.

– tisztítószer maradékok, amelyeket az eszközök, felületek, raktárak stb. tisztítására és fertőtlenítésére használtak. Helytelen használat esetén a vegyszerek az élelmiszereket is szennyezhetik.

Környezeti eredetű szennyező anyagok

Az élelmiszer alapanyaga legyen bár növényi, vagy állati eredetű, a környezetből nagyon sok olyan kémiai anyagot tartalmazhat, amely súlyos egészségkárosodást idézheti elő. A táplálékláncon felfelé haladva jól követhető egyes szennyezőanyagok megjelenése az adott szervezetekben. A forgalmas főútvonalak melletti nehézfémmel szennyezett szántóföldről származó takarmánnyal etetett szarvasmarha máj-, vese-, izomszöveteiben kumulálódik a mérgező fém, amit kellő ellenőrzés hiányában a fogyasztó megvásárol és elfogyaszt. A helytelen termesztési, előállítási technológia eredményezhet olyan szennyező vegyületek megjelenését is, ami egyes fogyasztói csoportokat rendkívüli mértékben veszélyeztethet, pl. mértéktelenül műtrágyázott zöldségnövény csecsemőkben halálos mérgeződést idézhet elő. (fvf, g)

A legveszélyesebb környezeti szennyezőanyagok

Nehézfémek – Az ólom, kadmium, higany, arzén az ipari övezetek, közutak mellett termelt élelmiszereket szennyezik.

Radioaktív szennyezők (jód-, cézium-, stronciumizotopok) – atomerőmű-balesetek, háborús események nyomán a légtérbe, talajba, vízbe kerülnek és beépülnek az élelmiszerekbe.

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) – Környezetből veszi fel a nyersanyag, de egyes fajtái füstöléskor, pörköléskor is keletkezik.

Poliklórozott bifenilek (PCB) – Ipar használta adalékanyagként, ma a talajból, vízből, légkörből mutatható ki és jelent veszélyforrást.

Nitrát – A túlzott műtrágyázás eredménye nyomán a talajból kerül a táplálékláncba, ami nitritként fejti ki mérgező hatását.