Hatóságilag szigorúan ellenőrzött élelmiszerek

Napjainkban különösen sok szó esik a táplálkozás és az egészség összefüggéseiről. Vannak, akik a vegetarianizmus megrögzött követői, míg mások a vegyes, de változatos étrend mellett érvelnek. Egy dolog azonban biztos: ártanak egészségünknek a különböző vegyszerek, melyek fellelhetők a növényekben vagy az állati eredetű termékekben.

A kukacos alma még nem „bio”

A nagyközönség körében pár évvel ezelőtt még szilárdan tartotta magát az a nézet, hogy ha egy alma kukacos, akkor az biztosan „bio”, azaz nem kezelték vegyszerrel. Előszeretettel fogyasztották az ilyen termékeket kismamák, betegek, s mindazok, akik átlátták a különböző növényvédő szerek okozta megbetegedések veszélyét. Arra viszont már kevesen gondoltak, hogy az alma talán amiatt férges, hogy a növényvédő szereket nem megfelelően alkalmazták. A „tanulóévek” időnként gyengébb színvonala után ma már a biotermékek minőségben fel tudják venni a versenyt a konvencionális gazdálkodásból származókkal – állítják piaci szakértők.

Gyakran azonosították a biotermékekkel a reformélelmiszereket, natúrtermékeket is, pedig az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit tekintünk reformélelmiszernek, az részben annak kérdése, hogy a táplálkozással foglalkozó tudósok mit tartanak az éppen akkortájt egészségünk szempontjából különösen kedvezőnek. A natúrtermékek kevésbé feldolgozott, adalékanyagoktól többnyire mentes élelmiszerek, fogyasztásuk azonban nem minden esetben jelent egyértelmű előnyt: például a búzakorpában sokkal több szermaradvány halmozódik fel, mint a búzaszem belső részében.

Mi a „BIO” és az „ÖKO”?

A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás csak szerves eredetű tápanyag-utánpótlásra alapozott lehet, és a növényi károsítókat is mechanikus úton irtják. A kórokozókkal szemben olyan természetes eredetű az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerekkel „permeteznek”, amik nem szívódnak fel növényekben, vízzel könnyen lemoshatók. Az ilyen módon előállított termékek (az alacsonyabb hozam miatt) mennyiségben elmaradnak vegyszerekkel kezelt társaiktól, és magasabb költségekkel állíthatók elő. A hiteles biotermék mindig drágább, de magasabb minőséget is képvisel.

Az ökotermék az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát utólagos vizsgálatokkal nem lehet semmit biotermékké minősíteni. A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, de nem hivatalosan azonos értelemben használjuk a biogazdálkodás, ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezéseket. Angol nyelvterületen az „organic farming”, német nyelvterületen az „ökologischer Landbau” kifejezések ugyanezt jelentik.

Biztos, hogy BIO?

Felmerülhet a kérdés, miért a termelés folyamatát, és miért nem a termékek szermaradvány-, nitrát- és nitrittartalmát ellenőrzik? Az élelmiszerek nitrát- és nitrittartalma viszonylag könnyen és olcsón meghatározható, a növényvédőszer-maradványok vizsgálata azonban nehézségekbe ütközik. Ez nemcsak a költségekre vonatkozik, hanem arra is, hogy nincsenek pontos ismereteink arról, milyen köztes termékek képződhetnek a lebomlás során a növényben, a talajban és a talajvízben; azt pedig végképp nem tudjuk, hogy ezek a bomlástermékek milyen kölcsönhatásba lépnek egymással és a környezettükkel, illetve, hogy ezek táplálékunkba kerülve milyen egészségügyi kockázatot jelentenek. Azért kell a termelés folyamatát ellenőrizni, mert így ezek a károsító anyagok eleve be sem kerülhetnek az élelmiszerekbe.

A biokertészeteket, biogazdálkodással foglalkozó szervezeteket Szlovákiában, csakúgy mint a többi EU-s országban, szigorúan ellenőrzik. A törvények és a szakszerűség betartását nálunk a földművelésügyi minisztérium valamint a Központi Mezőgazdasági és Ellenőrzési Intézet (ÚKSUP) végzi szervezett keretek között. Minisztériumi adatok szerint jelenleg már mintegy 100 ezer hektáron folyik biotermelés Szlovákiában, míg két évvel ezelőtt csak 53 ezer hektáron foglalkoztak vegyszermentes termeléssel.

A bio népszerűségét nálunk nagyrészt az uniós támogatások volumene hozta meg: a két éven keresztül, tehát az átállás alatt a termelő 6 ezer koronát kap hektáronként, gyümölcsös telepítésekor a támogatás 8 ezer korona hektáronként, a zöldségkertész pedig 10 ezer koronás támogatásra számíthat. Azonban két év után a támogatás összegét a felére csökkentik, mert a bevételkiesést feltételezhetően a magasabb eladási árak pótolják. (bf, gy)