Folytatódik az agrárcsata

A kudarc azt jelenti, hogy nem sikerült lezárni a kereskedelmi tárgyalások dohai fordulóját, s így nem sikerül a 2004 végére tervezett átfogó kereskedelmi egyezményt sem tető alá hozni. Afrikai küldöttek tájékoztatása szerint a fejlődő országok a tárgyalásokon azt szerették volna elérni, hogy vessenek véget a fejlett országokban az agrártermelőknek nyújtott támogatásoknak, amelyek megnehezítik világpiaci versenyképességüket. A konferencián elfogadott záróközlemény szerint a WTO miniszteri értekezlete úgy döntött: legkésőbb december 15-ig összehívja az Általános Ügyek Tanácsának ülését, hogy kedvezően és a megszabott határidőn belül lezárhassák a tárgyalásokat. A kudarc után Robert Zoellick amerikai kereskedelmi megbízott közleményben hangsúlyozta: Ma a szingapúri tárgykörök miatt akadtunk meg, de Cancún nagy tanulsága az, ha 146 ország kompromisszumra akar jutni, a munkára, nem pedig a retorikára kell összpontosítani. A szingapúri kérdések, amelyek egy mintegy 30 tagországot tömörítő bizottságban vitattak meg vasárnap, a beruházásokra, a versenyre, a közmegrendelések átláthatóságára és az importvámok könnyítésére vonatkoznak. Legutóbb a WTO 1999. évi seattle-i konferenciája végző-dött kudarccal – heves utcai tüntetések közepette – a fejlett és fejlődő országok közötti nézetkülönbségek miatt.

A kudarc ismét recesszióba taszíthatja a világ gazdaságát. A mező-gazdasági támogatásokon kívül még egy területen futottak zátonyra a tárgyalások: a fejlődő országok felháborodtak az Európai Unió azon tervezetén, mely új szabályokat vezetne be a külföldi beruházásokra vonatkozólag; ez ugyanis a multinacionális vállalatok uralmához vezetne a felzárkózó országok képviselői szerint. Megállapodásra mindössze a fejlődő országoknak nyújtandó olcsó gyógyszerszállítmányok ügyében sikerült hozni, valamint abban, hogy a miniszterek december 15-től kezdődően Genfben ülnek ismét öszsze tanácskozásra. A Világbank szakértői szerint egy új, átfogó megállapodás 144 millió ember számára teremtette volna meg a szegénységből való kiemelkedéshez szükséges feltételeket, így viszont félő, hogy regionális, illetve bilaterális megállapodások fogják dominálni a világgazdaságot, aminek következtében a szegény országok szakadhatnak még jobban le. (R, NG, MTI)