Félelmek fogságában

Az orvostudomány, a kutatások előrehaladásával már bevált, illetve újabb terápiák kerülnek középpontba; a fényterápia vagy a virtuálisvalóság-terápiák (a félelmet kiváltó helyzetek és dolgok valósághű, de mesterséges stimulálásával próbálják csökkenteni a félelmet) eredményesnek bizonyulnak bizonyos fóbiák megszüntetésében, továbbá gyógyszeres terápiával is hatékony kezelés végezhető.

Mi is valójában a fóbia?

Ha valaki egy hosszú távú repülőúton nem szeret a középső ülésen ülni, az még nem jelenti, hogy fóbiás, hacsak mindeközben nem gyorsul fel a pulzusa, nem kezd el kapkodni a levegő után, nincs halálfélelme stb.

Ugyanakkor persze nem egyszerű elkülöníteni a viszolygást vagy „nemszeretem” érzést a fóbiától, amit csak még nehezebbé tesz, hogy bizonyos körülmények közt a félelmek teljesen helyénvalóak, és egyáltalán nem rendkívüliek vagy betegesek.

A fóbia bizonyos tárgyak, helyek vagy helyzetek kiváltotta, szinte érthetetlen mértékű félelem. A szorongó személy az érzéseit áthelyezi egy olyan tárgyra, amit el tud kerülni. (Pl. arachnophobia, ahol az illető a póktól retteg, de nyilvánvalóan nem egy pók okozott számára lelki megrázkódtatást – a pók elől viszont el tud menekülni.)

A félelmet vagy fóbiát kiváltó dologgal való találkozáskor a betegek általában a következő tüneteket észlelik: izzadás, reszketés, nehézlégzés, a szívverés és a pulzus felgyorsulása, szorongás, menekülési vágy, halálfélelem.

Ha a félelmet kiváltó dolog vagy esemény éppen nincs jelen, a beteg akkor sincs igazán jól, hisz folyamatosan attól retteg, hogy mikor jön a következő roham, illetve azzal foglalkozik, hogy hogyan tudná elkerülni a számára „veszélyes” helyzeteket.

A betegség típusai

1. szociális fóbiák – a beteg bénító félelmet érez a társasági és szakmai találkozók, összejövetelek miatt, és egyáltalán minden olyan helyzetben, ahol társaságban, sok ember között kell lennie (sokszor ki sem mozdul a lakásból, akár évekig is!)

2. pánikbetegség – amikor a beteg minden különösebb ok nélkül retteg, halálfélelme, úgynevezett pánikrohama van

3. speciális fóbiák – amikor a beteg valami meghatározható dologtól fél, például a zárt terektől, kígyótól, macskától, kutyától stb.

E három típus közül a harmadik típus a legkönnyebben kezelhető, amiben nincs is semmi meglepő, hisz ezt a legkönnyebb a külső szemlélőnek megértenie, és a kiváltó okok is itt azonosíthatók a legkönnyebben.

A betegség eredete, okai

Az egyik dolog, ami segítette az emberiség fennmaradását, az a velünk született „ösztön“, amellyel megérezzük a veszélyt, vagy felismerjük a veszélyes helyzeteket. A félelem és a fóbia nem véletlen események.

Bármitől félünk, ami veszélyezteti a faj túlélését, és az idő múlásával újabb és újabb félelmek jelentkeznek. A kutatások során az is kiderült, hogy modern félelmeink ugyanúgy a paralimbikus rendszerhez kapcsolhatók, mint az ősi félelmek, mint az agy elsődleges válaszreakcióinak egész sora, például az agresszió vagy a szexuális izgalom.

Nem mindegyik félelem kapcsolható az ősökhöz, de a speciális fóbiások negyven százalékánál legalább az egyik szülőnek van valamilyen fóbiája, ami azt mutatja, hogy van némi genetikus befolyásoltság.

Ugyanakkor lehetséges, hogy a tanulásnak erősebb hatása van. Egy gyermekkori trauma, mint például egy kutyaharapás vagy égő ház, komoly, maradandó nyomokat hagyhat, ami elég ahhoz, hogy a későbbiekben félelem alakuljon ki.

A temperamentum vagy természet szintén meghatározó lehet, hiszen előfordul, hogy két ember pontosan ugyanazt a traumát éli át, de az aggódó, emocionálisan sokkal érzékenyebb személy sokkal rosszabbul reagál, jobban ki van téve a félelmeknek és fóbiáknak.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fóbiák kialakulását a tapasztalatok és a tanulás is erőteljesen befolyásolja. (o-o)