Tavaszi bőrjárat

A leggyakoribb pigmenteltérések java része csupán esztétikai panaszt okoz, mások azonban kezelést is igényelhetnek. Mindenképpen fontos különbséget tennünk közöttük, hogy a beavatkozást igénylő esetekben vendégeinket idejében figyelmeztethessük.

A szeplő voltaképpen nem szépséghiba. Különlegessé, pikánssá teheti az arcot.

Voltaképpen mi a szeplő? Egyfajta pigment-felhalmozódás, amely jobbára a napfény hatására keletkezik. Elsősorban világos bőrű és szemű, vöröses hajú gyermekeknél jelentkezik és felnőtt korban is megmarad a fénynek kitett helyeken, főként az orcákon. 2-4 milliméter átmérőjú, halvány sárgásbarna pöttyöket „rajzol“ a tavaszi napfény a fényérzékenyek arcára. (Az ibolyán túli sugarak hatására termelődő bőrfesték nem egyenletesen osztódik el a bőrön, hanem csoportosan, kisebb-nagyobb foltok formájában.)

Előfordulhatnak azonban másoknál is a mértéktelen napozás és a bergamottolaj használata következtében. A szeplők elleni védekezést már tavasszal, a megjelenésük előtt meg kell kezdeni.

Vannak háziszerek, amelyeket már nagyanyáink is ismertek: uborkalé, éretlen ribizliből készített pép, a bőrre helyezett paradicsom- és retekszeletek... Van, akinek segítenek, van, akinek nem. Gondoljuk meg: a pigment a hámréteg alján helyezkedik el, s ezek a szerek nem képesek ilyen mélyre hatolni.

Próbálkozhatunk – ha kevés a szeplő – 3 százalékos hidrogénperoxidba vagy tömény citromlébe mártott ecseteléssel (vagy fogpiszkálóra csavart vattával). Megnedvesítjük a foltokat, vigyázva, hogy a szem környékét ne érje. Ha az oldatot erősnek találjuk, azonnal abba kell hagyni, és a kezelt bőrt bőrtápláló krémmel bekenni.

Próbálkozhatunk a gyenge halványító hatású uborkalével. Ezt az érzékeny bőrűek is jobban tűrik. Ugyanilyen hatást érünk el, ha nyers uborkaszeleteket rakunk az arcra, 10-20 percre. A gyümölcsnedvek savtartalmuknál fogva fehérítenek. A kipréselt levet hintőporral keverjük péppé.

A hámlasztás bonyolultabb művelet. Ilyenkor a bőr legfelső rétegét, az elszarusodott hámréteget távolítjuk el. Radikális, erős hatású szerekkel végzett hámlasztást orvosi felügyelettel kell végezni. Használhatunk halványító krémeket, de csak kevés kozmetikai cég kínál nagy hatású bőrfehérítő (whitening) készítményekkel, melyek a halványítás mellett ápolják a bőrt és fényvédelmet is biztosítanak neki. Legújabban hatóanyag a melaxin, a különféle növényi kivonatok (szőlő, faeper, alga stb.) keveréke, amely természetes módon akadályozza meg a melanin szintézisét. Hatására a bőr egyre világosabb lesz. A kezelés kiegészíthető mikrodermabrázióval, mely a bőr felső rétegének eltávolításával felgyorsítja a bőrfesték felszínre jutását, ugyanakkor lehetővé teszi a halványító anyagok akadálytalan felszívódását. Ha elhatároztuk magunkat erre a lépésre, csakis olyan jó minőségű készüléket válasszunk, amellyel folyamatosan ellenőrizhetjük a vákuum erősségét, a csiszolás mélységét. A siker csakis így garantált. A bizonytalan vagy problémás esetekben bőrgyógyásszal kell konzultálni.

Idősebb korban az ember könynyebben elfárad, gyakran vérszegény, az ízületei sem a régiek; ingerlékenyebb, rosszul alszik. Bőre elvékonyodik, repedezik. Látszik és érződik, hogy az illető helytelenül táplálkozik, vitamin-, ásványisó- és nyomelem-hiánya van. Tapasztalatom szerint ilyenkor a két legnagyobb bánat a ráncosodás és az öregségi pigmentzavar. Mielőtt hozzálátnánk „megkoptatni“ a foltokat (fűzfás, tengeri homokos peeling, kukoricás radír...) erősítsük, regeneráljuk a bőrünket. Vitalizáló szer az élesztő és a zabpehely. Mindkettő gazdag B-vitaminban, vasban, foszforban, esszenciális aminosavakban. A zabnak jelentős a kobalt-, mangán-, cink-, kálium-, a K-, E- és A-vitamintartalma. A benne lévő avenin kitűnő idegnyugtató. Jövő héten a foltos bőr ápolásáról lesz szó.