Remegés, memóriazavar…

Az extrapyramidális betegségek közé soroljuk. Az extrapyramidális rendszer az akaratunktól függő mozgásokat szabályozó rendszer. Egészséges embereknél ez teszi lehetővé, hogy mozdulataik harmonikusak legyenek. Szabályozzák továbbá izmaik megfeszülését, illetve elernyedését. Két anyag – a dopamin és az acetylcholin – közti egyensúly nagyon fontos szerepet játszik. A Parkinson-kórnál felborul ez az egyensúly, kevesebb lesz a dopamin, ezáltal a mozgást szabályozó kör egyik láncszeme megszakad.

Mi okozza?

öröklött betegség: főként az 50-60 éves férfiakra jellemző, s járhat elbutulással is

enzimhiány: nem termelődik megfelelő mennyiségű dopamin az agyban

agyvelőgyulladás után kialakuló parkinsonizmus: nem kell, hogy közvetlenül az agyvelőgyulladás után jelentkezzen, de kutatások bizonyítják, hogy öszszefüggés van az agyvelőgyulladás és a későbbiekben kialakuló Parkinson-kór között.

gyógyszerek okozta Parkinson-tünetcsoport: neuroleptikumok, triciklikus antidepresszívumok is okozhatnak Parkinson-kór típusú tüneteket.

arterioszklerotikus forma: súlyos agyi érelmeszesedéshez társul, ezért az ilyen betegeknél mindig találunk memóriazavart, viselkedési zavarokat, esetleg más neurológiai tüneteket (bénulás, nyelési zavarok, beszédzavarok stb).

degeneratív megbetegedések: az extrapyramidalis mozgásokat szabályozó kör veleszületett sorvadásos megbetegedéséről van szó. Sajnos ezek a betegek alig reagálnak a kezelésre.

idiopatiás forma: nincs kimutatható oka a megbetegedésnek.

fejsérülések: főleg akkor alakul ki, ha sok sérülés éri a koponyát. Jellemző az ökölvívókra. Ilyenkor elbutulás is társulhat a Parkinson-kórhoz.

szénmonoxid mérgezés: néhány nappal vagy héttel a mérgezés után jelentkeznek az első tünetek.

más mérgezések: metanol, kén-dioxid, mangán – hosszabb távon a Parkinson-kór kiváltó oka lehet

áramütés után szintén jelentkezhet ez a betegség

agydaganat esetében fordulhat elő Parkinson-kór, mely főleg a test egyik felére jellemző

agyvérzés után szintén megfigyelhető ez a betegség.

Tünetek

Nagy általánosságban elmondható, hogy a Parkinson-kórnak a következők a tünetei:

remegés: az egyik legjellemzőbb tünet (némely esetekben azonban hiányozhat), amely leggyakrabban az egyik kézen jelentkezik. Hónapok, esetleg évek múltán átterjedhet a másik kézre, esetleg a lábakra is.

izompanaszok: gyakran az ilyen beteg izmai merevek (rigidek): a betegnek olyan benyomása van, mintha derékig érő vízben kellene járnia. A merev izmok miatt nehezebben tudja mozgatni végtagjait, fejét. Olyan érzése van, mint ha „elfeküdte” volna a nyakát, derekát.

mozgászavarok: az egyik legfeltűnőbb tünet. A beteg mozgása jelentősen lelassul. Az illető olyan, mint egy merev bábu. Megváltozik az arckifejezése, arcán nem tükröződnek az érzelmek, ezt nevezzük lárvaarcnak.

járászavarok: a beteg nem képes elindulni. Később járása csoszogóvá válik, csak nagyon pici lépéseket képes megtenni hatalmas erőfeszítések árán. Jellemző még, hogy kezét könyökben kissé behajlítva maga mellett tartja, hiányzik a kéz mozgása a járásnál. Előrehaladott stádiumban a beteg megtorpan, képtelen megmozdulni (freezing). Éjszaka képtelen a helyzetváltoztatásra, megfordulni alvás közben, ezért alvása zavarttá válik.

beszédzavarok: a beteg beszéde halkká, „színtelenné” válik

esési hajlam: már a betegség korai szakaszában jelentkezhet. Jellemző, hogy a beteg előreesik anélkül, hogy az esést fékezni tudná.

vérnyomás-ingadozás: előfordul a hirtelen vérnyomáscsökkenés, mely sok esetben szédülést, esést okozhat

lelki panaszok: leggyakoribb lelki panasz a depresszió. Nem mindig jelentkezik depressziós hangulattal, sok esetben csak érdektelenség, általános fáradtság, gyöngeség, étvágytalanság, alvászavarok

memóriazavarok: csak kis százalékban fordulnak elő. Főként a jelenkor eseményei azok, melyeket elfelejt a beteg, nem emlékszik, mit ebédelt, vacsorázott, de a gyermekkori élményei élénken élnek emlékezetében.

Sajnos, ezt a betegséget nem lehet gyógyítani. Az évek múlásával a tünetek fokozatosan rosszabbodnak, még akkor is, ha kezdetben a kóros tünetek a gyógyszerek hatására megszűntek. Elengedhetetlen, hogy a beteg együttműködjön az orvossal. A gyógyszerek javítják a beteg állapotát, lassítják a betegség lefolyását. Mind a betegnek, mind a családtagoknak alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez.

A betegeknek is meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy ez a betegség életük végéig tart és alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményhez. Át kell szervezniük napi programjukat. A leggyakoribb változások, melyek megkönnyíthetik a beteg mindennapi életét:

öltözködés: a legnagyobb gondot a gombolkozás okozza. A legpraktikusabb dolog, ha a beteg ruházatán a kis gombokat nagyobbra cseréli, esetleg villámzárat varrat a ruhájára. Mivel a járás is nehéz, olyan cipő a legmegfelelőbb, melynek nem csúszós a talpa. Cipőfűző helyett legyen inkább a cipő tépőzáras, esetleg fűző nélküli.

személyi higiénia: a gyógyszert szedő betegeknek a legmegfelelőbb idő a tisztálkodásra az, amikor a gyógyszer hatására a tünetek a legkevésbé zavaróak

alvás: legkellemetlenebb az izommerevség. A beteg képtelen a helyzetváltoztatásra alvás során. Ezen úgy lehet segíteni, hogy kemény fekhelyet választunk, amelybe nem süpped bele. Nehéz paplan helyett megfelelőbb a könnyű takaró, mely nem akadályozza a beteg mozgását alvás közben. Az alvászavarokat fokozhatják a betegségnél alkalmazott gyógyszerek is.

étkezés: sajnos nem létezik olyan diéta, mely megakadályozná a betegség rosszabbodását. Ajánlatos a napi többszöri étkezés, kis adagokban. A betegségre jellemző a székrekedés, ezért fontos a zöldségfélék, gyümölcsök, rostdús ételek, rostos gyümölcslevek, valamint a megfelelő mennyiségű folyadék rendszeres fogyasztása.

otthoni környezet: tekintettel a betegek remegésére, távolítsunk el a beteg környezetéből minden olyan tárgyat, melyet leverhet, összetörhet. Lényeges dolog, hogy a betegnek legyen megfelelő mozgástere a lakásban, mivel a szűk hely akadályozhatja mozgásában. Ügyelni kell arra is, hogy a szőnyegen ne csússzon meg a beteg. Különös figyelmet kell szentelni a fürdőszobára. Sokat segít, ha kapaszkodókat szerelünk fel főleg a WC és a fürdőkád köré. Hacsak lehet, cseréljük ki a süppedős fotelokat székekre.

autóvezetés: nehéz eldönteni, hogy a beteg vezethet-e autót. Természetesen az előrehaladott állapotban nem. A gyógyszerekkel jól kordában tartott Parkinson-kórban szenvedő betegek vezethetnek gépkocsit, de ne egyedül vezessenek, így fáradtság esetén a társ átveheti a volánt.

szexuális élet: A Parkinson-kórban szenvedők egyharmadánál jelentkeznek szexuális panaszok, főleg a férfiaknál. A panaszok hátterében sokszor a stressz, depreszszió, bizonytalanságérzés, kisebb mértékben maga a betegség áll. A szexuális együttléteket érdemes akkorra tervezni, amikor a beteg a legjobban érzi magát (amikor a gyógyszerek a legjobban csökkentik a betegség tüneteit), nem pedig késő délutánra, esetleg estére, elalvás előtt. Ha lehetőség van rá, a betegek éljenek aktív szexuális életet.

Ha a betegnek sikerül megfelelően alkalmazkodni betegségéhez, javulhat az életminősége. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, hisz a betegség előrehaladtával gyakran válik szükségessé a kezelés kisebb-nagyobb módosítása, hogy a Parkinson-kór – minél kevesebb panaszt, kellemetlenséget okozzanak a betegnek.

Tisztelt olvasók, várom a témával, vagy egyéb neurológiai esettel kapcsolatos leveleiket.

A szerző neurológus

Néhány tanács a családtagoknak

tegyük lehetővé, hogy a beteg saját feladatait maga végezhesse el

kizárólag akkor segítsünk a betegnek, ha azt látjuk, hogy képtelen elvégezni a feladatot

ne siettessük a beteget, vegyük figyelembe, hogy mindent lassabban tud elvégezni

a családi programoknál vegyük figyelembe a beteg állapotát

lehetőség szerint ne kerüljük a társaságot, barátokat

támogassuk a beteg fizikai aktivitását, a gyakori sétákat, az otthoni tornát stb. A rendszeres mozgás csaknem olyan fontos, mint a gyógyszerek szedése, mert javítja a mozgást, jótékonyan hat a merev izmokra.

túlzott féltésből sose végezzük el mi a beteg feladatait, mivel ezáltal „pihenésre kárhoztatjuk” őt.