MIT TANÁCSOL AZ ORVOS?

„Legutóbb, amikor orvosnál jártam, vashiányt állapítottak meg. Nem sokat tudok erről. Mi okozhatja, mik a tünetei?”

Az ajánlott napi vasbevitel 15 mg. Egy átlagos testalkatú nő vaskészlete a szervezetben kb. 2,5 g. A vas fontos szerepet játszik a szervezetben, mert alkotórésze a vörösvérsejtekben lévő hemoglobinnak, ami a vérből a szövetekhez, sejtekhez juttatja az oxigént, izmokban lévő fehérjéknek, az enzimeknek, amelyek a sejtlégzésben játszanak szerepet. A vashiány főként nőknél gyakori hiánybetegség. Okozhatja a rossz táplálkozás, helytelen táplálkozási szokások, mértéktelen fogyókúra, vagy fokozott szükséglet (terhesség, növekedés) miatt csökkent vasfelszívódás, krónikus vérvesztés (daganat, fekély, gyógyszerek). A leggyakoribb ok, hogy a táplálékkal kevés vasat viszünk be. Fő vasforrás a hús, a hal, a tojássárgája, a belsőségek. A fejlett országokban a kisgyermekek és terhesek 20-23 %-a vashiányos, a nem terhes nők esetében ez az arány 10-12 %, míg férfiak esetében kb. 4 %. A vashiány sokféle szervben, illetve szervrendszerben okoz elváltozást. A hemoglobin termelődésének csökkenése miatt sokszor vérszegénység alakul ki. A vashiány az agyműködést is hátrányosan befolyásolja. Jellemző az aluszékonyság, figyelmetlenség. Jellemző tünet a sápadtság, hajhullás, körmök töredezése. A vashiány csökkenti a teherbírást, és általános rossz közérzet kialakulásához vezet.

Ágoston Helga dietetikus

A lázgörcs és az epilepszia

„Hároméves fiamnak lázgörcse volt. Három napig volt kórházban. Az orvos próbált megnyugtatni, hogy a láztól volt a rángatózása, s hogy semmi köze az epilepsziához. Azóta azonban ideges, sírós, keveset alszik. Összefügghet ez a görcsökkel?”

A lázgörcs leggyakrabban 3 hónapos és 5 éves kor között fordul elő. Vírusos és bakteriális fertőzés során jön létre, de védőoltás után is jelentkezhet. Egyszerűen akkor, ha a láz 38 C-fok fölé emelkedik, jobban mondva ha a láz hirtelen megemelkedik. Reggel vagy késő este gyakoribb. Rendszerint akkor jelentkezik, amikor a szülő még nem is tudja, hogy a gyermek lázas. A gyerek hirtelen elveszíti az eszméletét, a teste, tekintete merevvé válik, majd rángatózni kezd. Ez az állapot rendszerint néhány percig tart. Jó, ha a roham után gyermekorvos és neurológus is megvizsgálja. Bár a lázgörcs nem veszélyezteti az életet, mégis jó, ha megelőzzük a rohamot. A gyerekek 30 százalékának esetében ötéves korig megismétlődik a lázgörcs. A betegek 98 százalékát az 5. év betöltése után már nem veszélyezteti. Ezért nem kell félni az epilepsziától. A megelőzésről: először is a magas lázat kell kordában tartani. Langyos pakolást, esetleg zuhanyt kell alkalmazni. Megelőzésképpen adjunk a kicsinek Diazepamot. Az adagot az orvos határozza meg, ami általában nagyon kicsi, s mégis csökkenti a görcs kialakulásának veszélyét.

Ha már bekövetkezett a baj, fektessük oldalra a gyereket, ne adjunk semmit a szájába, ne töröljük meg, ne rázkódjunk vele együtt. Ha hátracsúszott a nyelve, próbáljuk meg óvatosan kihúzni, hogy a légutak szabadok legyenek. Speciális kúpot, a Diazepam Disitint adjunk neki, amelyet az első roham után az orvos felír. Ez mindig legyen készenlétben. Ne feledkezzünk meg lázcsillapítót adni neki. Ha úgy látjuk, hogy bizonyos idő eltelte után sem szűnik a görcs, hívjuk a készültséget. Az elmondottak alapján azt hiszem, a kisfiú furcsa viselkedését nem a lázgörcs okozza, hanem valószínűleg az, hogy idegen környezetben volt szülők nélkül. Sok-sok szeretettel, türelemmel vegye körül a fiát, hogy ismét érezze, otthon biztonságban van.

Dr. Zuzana Nagyová gyermekorvos

Mikor kell mérni a csont sűrűségét?

„Ötvenkét éves vagyok, két évvel ezelőtt eltávolították a méhemet és a petefészkemet. Azóta kétszer voltam ellenőrzésen, és nem állapítottak meg csontritkulást. Azt szeretném tudni, milyen gyakran kell a csontsűrűséget ellenőrizni. Hormonális készítményeket nem szedek.”

A csontritkulás fő kockázati tényezője a nemi hormonok hiánya. Ilyen esetben az orvos alaposan felméri a beteg egészségi állapotát, más betegségek jelenlétét, a táplálkozási szokásokat, a mozgást, a káros hatások jelenlétét, a csontritkulás előfordulását a családban vagy az anya esetében. Az így szerzett ismeretek alapján egyénileg határozza meg az ideális időpontot, amikor a csontsűrűséget az adott személynél ellenőrizni kell. A csontsűrűséget legkorábban egy év elteltével, de leggyakrabban 2 év után mérik. Bizonyos esetekben lecsökkenthető ez az idő. Mindezek figyelembe vételével a legjobb olyan szakemberhez fordulni, aki kifejezetten a csontritkulással foglalkozik.

Dr. Dagmar Prokešová endokrinológus