Az egyoldalú diéták okozhatják hiányukat

Az ásványi anyagok csoportosítása aszerint történik, hogy a szervezetnek milyen mennyiségben van rá szüksége. A makroelemek szükséges mennyisége több száz mg-tól néhány g-ig terjed, míg a mikroelemekre, vagy más néven nyomelemekre csak néhány mg-os, mennyiségben van szükség.

Makroelemek: nátrium, kálium, kalcium, magnézium, foszfor.

Mikroelemek (nyomelemek): réz, fluor, jód, vas, szelén, cink.

Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással az egészséges szervezet ásványianyag-igénye fedezhető.

Nátrium (Na)

A felnőttek napi szükséglete kb. 2 g, ami 5 g konyhasónak felel meg. Az élelmiszeripar fejlődésével az emberek általában sokkal többet fogyasztanak ennél, és emellett az ételkészítés során is jelentős menynyiségű só kerül ételeinkbe. A nátriumbevitel csökkentése érdekében szív- és keringési betegségekben, illetve az egészséges táplálkozásban is lehet a hagyományos konyhasó helyett csökkentett nátriumtartalmú sót használni az ételkészítéshez.

Jelentős nátriumtartalmú élelmiszereink: kenyerek, péksütemények, húskészítmények, egyes sajtok, tartósított félkész élelmiszerek, konzervek, chipsek.

A nátrium fontos szerepet játszik a sav-bázis egyensúly, az ozmotikus nyomás fenntartásában, az ingerület átvitelben, az ideg- és izomműködésben. A szervezetbe a táplálékkal jut be, és az izzadsággal, valamint a vizelettel távozik.

A túlzott sófogyasztás összefüggésben áll a magas vérnyomás, illetve a vizenyők kialakulásával. Egyes szív- és érrendszeri, valamint vesebetegségek esetén alacsony nátriumtartalmú diétát javasolnak. Nyáron, nagy melegben, valamint testedzés során a szervezet a verejtékezéssel nemcsak vizet, hanem jelentős mennyiségű nátriumot is veszít. Ha ilyen esetekben csak a vizet pótolnánk, a nátriumhiány miatt szédülés, izomgörcsök, alacsony vérnyomás, súlyos esetekben pedig epilepsziás görcsök is kialakulhatnak.

Kálium (K)

Felnőttek számára naponta 3,5 g ajánlott.

Fő kálium források: főként növényi eredetű élelmiszerek, pl. burgonya, bab, borsó, lencse, paradicsompüré, petrezselyem, banán, narancs, szilva, mandula, mogyoró, füge, kávé, tea.

A kálium mind a növényi, mind az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható, de a növényi eredetűekben jobb a kálium-nátrium arány.

A sejteken belül a kálium az egyik legfontosabb makroelem. A sejtekben tárolt káliumot a szervezet a vér káliumszintjének fenntartásához használja fel. Szerepet játszik az izom- és idegműködésben, valamint az elektrolit egyensúly fenntartásában. A kálium táplálékkal, illetve elektrolit tartalmú italokkal juthat be a szervezetbe. Kiválasztása elsősorban a vizelettel történik, de egy része az emésztőrendszeren keresztül, és izzadással is kiürülhet.

Ha a szervezetben alacsony a káliumszint, izomgyengeség, izomrángás, illetve szívritmuszavar jöhet létre. A szervezet káliumot veszíthet a vizelettel, hányással, hasmenéssel, de egyes gyógyszerek szedésével is. Mivel sokféle élelmiszer tartalmaz káliumot, ennek az állapotnak a kialakulása kiegyensúlyozott étrendet követőknél nem valószínű.

Hyperkalémia (magas káliumszint a vérben) előfordulhat Addison-kórban, veseelégtelenségben, súlyos zúzódásos sérülés, súlyos égés, illetve egyes gyógyszerek szedése esetén. Enyhe esetben az állapot tünetmentes lehet, súlyos esetben azonban szívritmuszavart, szívleállást okozhat.

Kalcium (Ca)

Napi szükséges mennyisége felnőttek részére kb. 800 mg. Ez a mennyiség növekszik terhesség és szoptatás alatt.

Kalciumban gazdag élelmiszereink: tej, tejtermékek, hús, hal, tojás, teljes őrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, zöldfőzelékek, paradicsom, olajos magvak, savanyú káposzta, zöldpetrezselyem, paraj, sóska, citrusfélék.

A szervezetben a kalcium hasznosulását segíti a megfelelő D-vitamin-ellátottság, a fizikai aktivitás, a tejben, tejtermékekben lévő tejcukor (laktóz) és a savas közeg. Ezek hiánya, illetve a magas fehérje-, zsír- és foszforbevitel, valamint a növényi eredetű élelmiszerekben lévő fitinsav, oxálsav gátolja a hasznosulást. A kalcium szerepet játszik a csontok és fogak kialakulásában, az izom-összehúzódásban, véralvadásban, idegingerlékenységben, a normális szívritmus biztosításában. A szervezetből a kalcium a széklettel és a vizelettel távozik. A megfelelő mennyiségű kalciumfogyasztás különösen fontos gyermekeknek, illetve serdülőknek, mert a csonttömeg kb. 20-25 éves korra éri el maximumát. Ha a kalciumellátottság nem megfelelő gyermekkorban, nagyobb a valószínűsége a későbbi csontritkulás kialakulásának. Alacsony kalciumszint esetén előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, zavartság, depresszió, a végtagokon és a szájon érezhető bizsergés, izomfájdalom, görcsök, szívritmuszavar.

A szerző dietetikus