A probiotikum jelentése: életért való

Az Európai Unió és a WHO felmérése szerint az emésztőszervi megbetegedések halálozási aránya a közép-kelet-európai országokban a legmagasabb. Ennek oka a lakosság bélflórájának rossz minősége. Tudósok állítják, az egészségért való harcban természetes segítséget jelenthetnek a könnyen hozzáférhető hasznos baktériumok. A probiotikumok optimális aránya 45 százalék volna, ehhez képest a kelet-európai lakosság bélflórájában csupán 12 százaléknyi található, a fejlett országok átlaga pedig 40 százalék. Az elmúlt évtizedben tudományos kutatások sora vizsgálta, hogyan hatnak az egészségre a probiotikumok, s bizonyos betegségek esetében miként lehet ezeket alkalmazni. A kutatók kimutatták, hogy a bél mikroflórája sokkal jelentősebb szerepet tölt be az egészség megőrzésében, mint ahogy azt korábban vélték. A humán mikroflóra az immunrendszer részeként működik, s a szervezet védekező mechanizmusainak fenntartását döntően befolyásolja. Ha csak átmenetileg is tönkremegy a bélflóra, a szervezet immunrendszere károsodik, ami számos súlyos akut és krónikus betegség kialakulásában játszik szerepet. Fény derült arra, hogy gyerekkorban súlyosabban veszélyeztetik a bélflórát az antibiotikumos kezelések, mert pozitív hatásuk ellenére nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a hasznos probiotikumokat is.

Márpedig a gyerekkorban sérült immunrendszer a felnőttkori egészségre is kihat. A probiotikum pozitív hatása, hogy növeli a szervezet ellenálló képességét, erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet és fokozza a vitaminfelszívódást. A probiotikum nem gyógyszer, hanem természetes anyag, vagyis nincs káros mellékhatása. Az első probiotikus terméket 1994-ben vitték piacra Japánban. A környező országokban egyre népszerűbbek a különféle funkcionális élelmiszerek – elsősorban tejtermékek. Kevesen tudják, hogy a probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabban juttatnak probioti-kumokat a szervezetbe. (erf)