A egészséges életmód nemcsak értelmet ad az életnek, hanem rendet is tesz benne

Hányszor olvastuk, hallottuk a figyel­meztetést, hogy változatosan, ki­egyensúlyozottan kell táplálkoznunk, hogy az órá­kig tartó ülés helyett mozognunk kell, hogy egészségesek legyünk, hogy jó testi és lelki erőnlétnek örvendjünk. Másfelől mindenki számtalan okot tudna felhozni ar­ra, hogy miért élünk teljesen más­képpen. Magyarázat van bőven. Ha más nem, talán a következő számok felnyitják a szemünket: Szlovákiában naponta 15-30 pro­duktív korban lévő ember hal meg, vagyis akkor, amikor még dolgoznia, élnie kellene. Ez a szám az EU-ban a magasak közé tartozik, és ami elszomorító, nem csökken, sőt... Továbbra is rendkí­vül sok a szív- és érrendszeri (ami például a túlsúly, a magas vérnyo­más, a mozgáshiány következmé­nye), valamint a daganatos beteg.

Mi köze a pénznek a egészséghez?

Mindenki számára világos, hogy a betegség – kisebb-nagyobb mér­tékben – megrövidíti az életet. Az ember sok mindenről kénytelen le­mondani, sokszor nem is dolgoz­hat, és hát ugye a kezelés sincs in­gyen. Ráadásul a korán elhunytak nemegyszer a kiskorú gyerekek vagy a szeniorok anyagi helyzetét is befolyásolják. A Szlovák Köztársa­ság lakosságának egészségi állapo­táról szóló jelentés szerint 100 pro­duktív korban lévő emberre több mint 40 ilyen személy (0–14 éves és 65 év feletti) jut, s ez a szám ál­landóan nő. Vagyis a lakosság har­mada idő előtt meghal, harmada pedig nem tudja magát eltartani. Már csak ezért megéri, hogy ha szükséges, változtassunk életmó­dunkon.

Soha nem késő

Életmódváltásra soha nincs késő, mindegy, ki hány éves és hány kiló. Hihetetlennek tűnik, de még bete­gen is lehet módosítani rossz szoká­sainkon. Zuzana Bohátová dietetológus és személyi edző taná­csai egyszerűek és megvalósítható­ak: „Elsősorban elérhető célt kell ki­tűzni. és arra törekedni, hogy egyik napról a másikra eredményt tud­junk felmutatni. Jegyezzük meg: csak a fokozatos változtatások lehet­nek tartósak. Például egy 80 kilós nő esetében a heti egy kiló fogyás az ideális. Ha gyorsabb a súlycsökke­nés, akkor a víz távozik és az izmok épülnek le. Nem tanácsolnám, hogy bármelyik fő tápanyagot – te­hát a cukrokat, zsírokat és fehérjéket – hagyjuk ki, viszont arra ügyel­jünk, hogy ideális arányban képvi­seltessék magukat étrendünkben. Ne feledkezzünk meg a mozgásról! Kezdetben megfelel a gyors gyalog­lás, a futás, a kerékpározás, ideális az, ha hetente háromszor 30 percet szánunk rá. Aki valóban egészsége­sebben akar élni, hetente másfél órát találhat a mozgásra, tehát az időhiányra senki ne beszélje ki ma­gát” – mondta az edző.

Nemcsak kalóriaégetés

A mozgás nemcsak a kalóriaégetés, hanem a mentálhigiéné szempont­jából is fontos, közben alaposan ki­szellőztetjük a fejünket. Ez még mindig jobb, mint magunkba fojta­ni a mérget, vagy alkohol után nyúl­ni. Aki egy kicsit is foglalkozik az egészséggel, tudja, hogy az szorosan összefügg a lelkiállapottal. A felol­datlan feszültség vagy stressz rend­szerint betegség formájában jelent­kezik. „A sport már rég nem csupán esztétikai ügy. Javítja az erőnlétet és az általános egészségi állapotot, ami természetesen összefügg az egészsé­ges étkezéssel” – mondta Zuzana Bohátová. Képes rendezni a cukor­szintet, nagymértékben befolyásolja a magas vérnyomást, valamint más szív- és érrendszeri betegséget, az emésztési panaszokat, a mozgásszer­vi betegségeket és az alvászavarokat. Sok olyan esetet ismer, amikor miu­tán a beteg áttért az egészséges élet­módra, már nem kellett gyógyszert szednie. Mozgás közben endorfinok termelődnek, és bár a sport a test számára megterhelés, az ember utá­na mégis boldog, és kipihentnek ér­zi magát.

A jó kezdés

Amint a személyi edző mondta, fel­készületlenül elkezdeni mozogni ér­telmetlenség. Az ember könnyen megsérülhet, és lemondhat a moz­gásról. A mozgást az egészségi álla­pot szerint kell megválasztani. „Ha valaki túlsúlyos, úgy kell égetni a ka­lóriát, hogy az a legkevésbé se ter­helje meg az ízületeket. Ajánlott a medencében való mozgás vagy a nordic walking. A hátfájás is enyhít­hető mozgással, de csak tapasztalt edző felügyeletével, különben kárt okozhat” – figyelmeztet.

Aki valóban nem tud hetente há­romszor intenzíven mozogni, leg­alább menjen gyalog a munkába, ne használja a felvonót, ebédszünetben pedig sétáljon. Ez főleg az ülőmun­kát végzőkre vonatkozik. Az elárusí­tónő rövid időre polcolja fel a lábát, ezzel elkerülheti a visszértágulatok kialakulását.

Mi legyen a tányéron?

Nem létezik egyetlen érvényes vá­lasz sem arra a kérdésre, mit együnk és mit ne együnk, ugyanis minden­kinek más az anyagcseréje és a kaló­riaégetése. „Az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) szerint az átlag­ember egészséges energiabevitele 8 000 és 10 000 kJ között van, de ez természetesen a kortól, a nemtől és attól is függ, hogy napközben mennyi energiát ad ki. Az általános orvosi ajánlások szerint a fehérjének 10-12 százalék, a szacharidoknak 55-60, a zsíroknak pedig 26-28 szá­zalékban kellene jelen lenniük az ét­kezésben” – javasolja az edző. Ez azt jelenti, hogy naponta egy darab gyümölcsöt, fél kiló zöldséget, hoz­zá sovány húst és halat kell fogyasz­tani. A minimumra kell csökkente­ni az olyan ételek fogyasztását, amely hozzáadott cukrot és sok zsírt tartalmaz, vagy sok benne a só. Nem ajánlott az alkohol túlzott fo­gyasztása sem.

Az biztos, hogy nem könnyű elsajá­títani a helyes életmód szabályait, de ha valakinek már panaszai vannak, akkor el kell határoznia, hogy vál­toztat az életén. Megéri.