Aknázómolyok kártétele a gyümölcsösben

A Kárpát-medencében közel 700 molylepke lárvája él aknában, illetve gubacsban, közülük szerencsére alig több mint egy tucat károsít a gyümölcsösökben, parkokban és erdészetekben. Ez a kártevő nem a gyümölcsöt károsítja, hanem a növény levelét. Viszont oly mértékben teszi ezt, hogy a nyár derekára akár le is hullik az összes levele, és olyan, mintha egy korai ősz köszöntött volna be. Az ellenük való védekezés meglehetősen nehéz. Azért, mert elsősorban az első nemzedék ellen kellene egy-két, jól időzített permetezéssel védekezni. Azonban gyakran a kártevő első nemzedékének rajzása egybeesik az alma virágzásával. Ilyenkor egyrészt nehezen vesszük észre a lombkoronában cikázó fehér lepkéket, másrészt pedig csak olyan készítményeket lehet használni, amelyek a méhekre nem veszélyesek. Márpedig ezekre a károsítókra az a jellemző, hogy ha nem rakjuk ki a növényvédő szert időben, ha nem találkozik a kártevő ezzel a növényvédő szerrel – még mielőtt kifejlődne a kis lárva és berágna a levélbe –, nehéz dolgunk van.

Ha a kialakuló aknák átmérője meghaladja a kettő millimétert, utána már nem tudunk a kártevő után nyúlni. Alapvető fontosságú tehát a megelőzés. Ez a károsítás esetenként súlyosabb, mint a gyümölcskárosítás, mert ott csak egy-egy gyümölcsbe rág be, itt viszont egy súlyos fertőzés esetén a lehulló lomb vesztesége azt idézi elő, hogy nem tudja kifejleszteni a növény egészségesen a már megkötött gyümölcsöket.

Az alábbiakban a gyümölcsösökben előforduló aknázómolyok kárképét mutatjuk be. (S. I., MR)