A rothadásos betegségek okozói

A paprikát a tenyészidő kezdetén több baktériumfaj is megtámadhatja. A legjelentősebb a Xanthomonas campestris pv. Vesicatoria és a Pseudomona syringae pv. Syringae, amely a növény szinte minden föld feletti részét megfertőzheti. Terméskárosodást, -rothadást a Pseudomonas viridiflava és az Erwinia carotowora subsp. carotovora baktériumok, valamint azok alfajai okoznak.

A paprika xantomonászos betegségének kezdeti tüneteit június végén, tehát már a jelen időszakban is észre lehet venni. A levélen apró, kidudorodó, vizenyős foltok láthatók. Később 4–6 mm-esre nagyobbodnak. A folt szegélye sötétbarna, a közepe pedig kifehéredik. A beteg levelek lehullnak. A baktérium a bogyókat is megtámadhatja, ezeken 1–2 mm nagyságú, kissé kiemelkedő barna foltok keletkeznek. A fertőzési forrás a vetőmag és a talajban lévő növénymaradványok. Szabadföldön a meleg csapadékos időjárás, növényházakban az elégtelen szelőztetés esetén számíthatunk fertőzésre.

A védekezés alapja az államilag elismert, csávázott vetőmag használata. Termesztéskor csak a megelőző védekezés eredményes. Ezért, ha a hajlamosító tényezők (magas léghőmérséklet és relatív páratartalom, csapadékos időjárás, öntözés) jelen vannak, a védekezésre a következő réztartalmú permetszereket használjunk: Cuprocaffaro (0,5%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,2%), Kuprotix 20 DKV (0,5%), Cuproxat 50 SC (0,5%), Champion 50 WP (0,5%).

A paprika másik súlyos betegsége, a pszeudomonászos betegség főleg a fűszerpaprikán, valamint a termesztett szabadföldi és növényházi paprikán okozhat jelentős kárt. A levélfoltosság már a szikleveleken is jelen van, ám először látványosan a fiatal lombleveleken jelenik meg. Az apró vizenyős barna szegélyű foltok a foltosság mellett levéltorzulást – kanalasodást, hullámosságot, levélnyélgörbülést is okoznak. A beteg levelek később lehullnak. A virágok és az apró termések a későbbi védekezések ellenére legtöbbször lehullnak. A betegség megjelenésére a hajtatásban korábban, szabadföldi termesztésben általában júniustól számíthatunk.

A betegség ellen csak a megelőző védekezés lehet eredményes. Ezért azt már most el kell végezni a korábban említett réztartalmú készítményekkel.

A paprika baktériumos lágyrothadását az érőfélben levő termésen leggyakrabban az Erwinia caratovora és a Pszeudomonászos fajok okozhatják. Itt a kártétel a vegetációs időszak vége felé erősödik fel, és válik egyre látványosabbá. A beteg termés bőrszövete kivilágosodik, az alatta levő sejtek elfolyósodnak. Az elrothadt szövetek nyálkás tömegét az egészséges bőrszövet mintegy zacskóként fogja össze, tartja egyben. Száraz időjárásban az ilyen termés kiszárad, nedves időben a talajra hull, érintésre szétmállik a kezünkben. A betegség csak a sérüléseken keresztül tud a termésbe behatolni. Terjedését a bogyók sérülése, a szél, homokverés, mechanikai munkák, rovarok okozta sebek okozzák. A kórokozó maggal nem terjed. A lágyrothadás elleni védekezésre is az említett réztartalmú készítményeket javasoljuk. Kisebb területeken hatásos lehet a fertőzött termés leszedése, megsemmisítése még az érés előtt.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa