A kértnél kisebb keretet kaptunk

Szlovákia lakossága kevés tejterméket fogyaszt. Ez megmutatkozik egyebek között a csontritkulás mind gyakoribb előfordulásában is. (Szakértők szerint az egészséges fejlődés szempontjából évente legalább 220 kg tejterméket kellene fogyasztanunk az egy főre eső 160-170 kilogramm helyett.) Az alacsony tejfogyasztás egészséges szintre történő növelésének szándéka és a hazai tejelőállítási adottságok, kapacitások jobb kihasználása volt a leggyakoribb és legsúlyosabb érvünk a tejtermelési kvótákról történő brüsszeli tárgyalások során. Pechünkre a termelési kvóták meghatározásakor az EU az 1997–1999 közötti időszakot vette alapul, így a szlovákiai tejtermelők mintegy 250-300 millió literrel alacsonyabb tejtermelési keretet kaptak, mint amilyenre az utóbbi két-három évben beindult fejlesztések nyomán az ágazat termelési kapacitásai lehetőséget kínáltak. De hasonló sorsra jutott a többi társult ország is a tejtermelési kvótákkal. Brüsszel azzal érvelt: ilyen engedmény esetén a szintén nagyobb termelési potenciállal rendelkező tagországok is fellázadtak volna és követelték volna saját, még a nyolcvanas években megállapított tejkvótájuk emelését. Ez viszont teljesen felborította és zsákutcába vitte volna a csatlakozási tárgyalásokat. Bár a közelgő EU-csatlakozás kapcsán még mindig sok a tisztázatlan kérdés, annyi biztosnak látszik, hogy a tejtermelők profitálnak a belépéssel. Annak ellenére, hogy a tej közvetlen támogatási szintje alacsonyabb lesz a jelenleginél. Ugyanakkor azok, akik magasabb költséggel és kevésbé hatékonyan állítják elő a tejet, azok minden bizonnyal felszámolják tehenészetüket. Egyébként erre az elvre épített a Simon Zsolt vezette földművelésügyi tárca idei agrártámogatási rendelete is. (gyor)