Ha valakinél magasvérnyomás-betegséget diagnosztizálnak, szinte azonnal felmerül a kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet ezt rendezni. A válasz olyan tényezőktől függ, mint például hogy milyen magasak az értékek, milyen módszerekkel próbálja csökkenteni és milyen az illető általános egészségi állapota.

A magas vérnyomást (hipertenziát) csendes gyilkosnak is nevezik. A beteg sokszor nem is tud róla, hiszen nem fáj, viszont következményei halálosak lehetnek.

A magas koleszterinszint a magas vérnyomással és a dohányzással együtt a szív- és érrendszeri betegségek legnagyobb kockázati tényezője. Ugyanakkor mindannyiunknak szüksége van koleszterinre, nélküle szervezetünk nem működne megfelelően.

Az elmúlt két évben jelentősen javult a magas vérnyomásban szenvedő betegek ellenőrzése Szlovákiában. Ezt mutatja az az egyedülálló projekt, amelybe több mint 100 általános orvos és négyezer magas vérnyomásban szenvedő beteg kapcsolódott be. Bár a számok pozitív irányba mozdultak el, nem szabad tétlenkednünk. A nem vagy rosszul kezelt magas vérnyomás ugyanis súlyos szív- és érrendszeri betegségeket okoz, aminek nemegyszer halál a vége.

A vérnyomás stresszhelyzetben gyorsan megemelkedik, például akkor, amikor gépkocsit vezet az ember. 2021. szeptember 29-én a szív világnapján az Egészséges Szív Szövetsége és a Szlovákiai Szív Alap a rendőrséggel, a Szlovák Vöröskereszttel, továbbá a Szlovák Kardiológia Társasággal együttműködve elindítja a „Ste v správnych číslach?” kampányt.

Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket – ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás.

A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amely alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti, az ideghártya sokáig megkímélt.

Évszázadok óta ismert, hogy a zene hat az emberekre. Egyre több kutatás támasztja alá azonban azt is, hogy a zene a gyógyító erő forrása is lehet.

Pozsony | Robert Fico nem lép fel a Smer ünnepi kongresszusán, mivel kórházba kellett mennie.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a magas vérnyomás magától rendeződik. Nos, az igazság az, hogy megfelelő kezelés és életmódbeli változtatások nélkül az értékek rendszerint idővel tovább romlanak. Még ha szed is a beteg gyógyszert magas vérnyomás ellen, bizonyos szabályok bevezetése akkor is létfontosságú. Elsősorban a táplálkozást kell módosítani és többet kell mozogni.

Azt mondják, mindenki saját sorsának a kovácsa. Ám vannak betegségek, amelyeket az ember nem tud befolyásolni, illetve egyedül nem tudja kellőképpen kordában tartani. A #pretozetitohovorím kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány betegséget mégiscsak el lehet kerülni vagy kedvező irányba befolyásolni.

A naponta szunyókálók vérnyomása észrevehetően csökken azokéhoz képest, akik nem élvezhetik a délutáni szieszta előnyeit – állapították meg görög kutatók, akik az Amerikai Kardiológusok Társasága 68. éves tudományos tanácskozásán mutatták be tanulmányukat.

Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy szeptemberben, a szív hónapjában nyilvánosságra hozzák az Európai Kardiológiai Társaság útmutatásait arra vonatkozóan, hogyan kell a szív- és érrendszeri betegségeket kezelni.

Emlékszik, amikor a szülők megmondták, mit kell tennie, hogyan kell viselkednie, vagyis mi jó önnek, s amikor megkérdezte: De miért? A válasz csak ennyi volt: „Azért, mert én mondom.” Most eljött az ideje annak, hogy ön vegye rá a szüleit, hogy menjenek el szűrővizsgálatra. Mondja nekik, hogy méressék meg vérnyomásukat, mert szeretné, hogy még sokáig velük lehetne. Mutasson nekik példát!

Önök is jártak már olyan gyógyszertárban, ahol megmérték a vérnyomást, a koleszterinszintet, a vércukorszintet, megállapították a testtömegindexet, megnézték, nem szenved-e szívritmuszavarban a beteg?