A magasvérnyomás-betegség diagnosztizálásánál az egyik kihívást az jelenti, hogy a vérnyomásértékek egy napon belül is jelentősen változhatnak. Éppen ezért sokszor nem elég néhány otthoni, sőt egy-egy rendelői vérnyomásmérés sem.
Gyakori jelenség a fehér köpeny szindróma is
Ilyenkor van jelentősége a 24 órás vérnyomásmérésnek, és további vizsgálatoknak is. Aki otthon – akár rendszeres időpontban – méri a vérnyomását, nem feltétlenül tudja követni a vérnyomás napi változásait. A vérnyomás ugyanis gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali mérések nem tájékoztatnak. Gyakori jelenség a fehér köpeny szindróma is, ami azt jelenti, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért vérnyomásértékei lesznek magasak, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt.
A 24 órás vérnyomásméréssel választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve – sokkal pontosabb diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
A kardiológusnak ki kell derítenie, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról, magas vérnyomásról van-e szó, ehhez további vizsgálatok is szükségesek lehetnek.
• Nagylabor vizsgálat: nagy segítséget jelent a magasvérnyomás-betegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma – akár vesevagy pajzsmirigybetegség – okozza- e a magasabb vérnyomást.
• Nyugalmi EKG: Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet a nyugalmi EKG-vizsgálat is. Az EKG-vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül.
• Kiegészítő vizsgálatok: Ha felmerül a gyanúja annak, hogy a magas vérnyomás már esetleg szervi károsodást is okozhatott, szükség lehet további vizsgálatokra is, mint például nyaki és hasi ultrahang, szívultrahang, valamint egyéb képalkotó és laborvizsgálatok.
(napidoktor)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.