<p><span style="font-size: 11.9999990463257px;">A kazanyi világbajnokság ürügyén összefutott a magyar és az orosz miniszterelnök, hogy elmondják véleményüket a két ország kapcsolatáról. A sors fintora, hogy aznap adott ki az ukrán külügyminisztérium egy közleményt a kelet-ukrajnai harcok súlyosbodásáról.</span></p>
Zakatol a szalámizógép
Ahogy fogalmaztak, „az elmúlt napokban jelentősen nőtt a támadások száma nemcsak az ukrán egységek támaszpontjai, hanem polgári objektumok ellen is”. Nehéztüzérség, pusztítás, az EBESZ-megfigyelők megfélemlítése. Az ukrán helyzet nem javul, de senki se meri kimondani, hogy megbukott a második minszki tűzszüneti megállapodás is, hiszen akkor újra le kellene ülni tárgyalni – az eredmény pedig még kétségesebb, mint korábban. Az orosz kétoldalú diplomácia viszont felélénkült, John Kerry amerikai alelnök májusban, Robert Fico szlovák miniszterelnök júniusban találkozott Putyinnal, de az orosz elnök összeült a pápával, az olasz miniszterelnökkel, a szaúdiakkal és az irániakkal is, és járt Egyiptomban. Ahogy attól tartani lehetett, lassan mindenki hozzászokott, hogy együtt élünk a szomszédunkban folyó konfliktussal. A gond az, hogy erős Mohács-érzése támad az embernek. Miközben orosz katonák bevetésével módosítanak határokat, ugyanazon katonák vezetőjével májkonzervek exportjáról és almakivitelről tárgyalgatnak. Ráadásul mindenki a maga szakállára, nincs egységes fellépés, amely alkuképesebb lehetne. Úgy látszik, a „nekünk Mohács kell” jelenség nem egyedi. A Kreml szalámitaktikája nem működhetne ilyen jól, ha az uniós tagok közti versengés (ez esetben az orosz erőforrásokért) nem lenne ennyire magától értetődő. Iránnal és Észak-Koreával nem nagyon akarnak a tagállamok különalkukat, ott hagyják a megbízottakat tárgyalni. Az egyre agresszívabb orosz atomhatalommal kapcsolatban mégis él egy illúzió, a szalámik boldogan ugranak a kés alá – abban a hitben, hogy partnerek nélkül is nyerhet valaki.Magyarországnak sem kellett volna belemennie az oroszokkal való átláthatatlan alkudozásba, ha egységesen léptünk volna fel, az uniós zászló alatt, még évekkel korábban. Ez akkor aligha Budapesten múlt, nem is Brüsszelen, hanem elsősorban más, erős tagállamok önzésén. Azóta pedig csak forog ez a spirál és nem nagyon látni, mi lehet a végkifejlet. Mindezek fényében a magyar miniszterelnök és orosz kollegája, Dimitrij Medvegyev találkozója egy kényszerű, de újabb, szükségszerű találkozó volt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 10.01.
Koldusok országa
2024. 10.01.
Drágább energia várható
2024. 09.30.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.