Volt KGB-s NATO-főnök

A párizsi Le Figaro, a londoni Telegraph és a prágai Lidové Noviny is írt arról, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal újonnan kinevezett főigazgatója személyében olyan tisztviselő került a NATO hírszerzési bizottságának élére, aki a moszkvai KGB-akadémián tanult.

„Nyomott légkör uralkodik a NATO székhelyén” – írta a Le Figaro. A francia napilap emlékeztetett arra: Laborc Sándor Brüszszelbe küldött életrajzában nem szerepelt, hogy 1983 és 1989 között a moszkvai KGB-akadémián tanult, és hogy a tény megdöbbenést váltott ki NATO-diplomaták körében. A cikk szerint egyes tagok kísértést érezhetnek arra, hogy ne osszák meg bizalmas értesüléseiket a többiekkel. A probléma nem új keletű, az egykor a Varsói Szerződéshez tartozó tagok 1999–2004 között történt csatlakozása óta „megsokszorozódott” a kiszivárgott információk száma – hangsúlyozta a Le Figaro. A legkevésbé megbízhatóknak Romániát és Bulgáriát tartják a NATO-ban, mint Moszkva régi partnereit – írta a francia lap, megjegyezve: a budapesti híresztelések annál is inkább meglepőek, mert az Egyesült Államok szoros szövetségeseként kezeli Magyarországot, amióta ez utóbbi 2003-ban Irak ügyében határozottan Washington mellett állt ki.

A londoni Telegraph A KGB-nél kiképzett magyar egy NATO-bizottság élén címmel közölt írást. „Egy szovjet kiképzésben részesült vezető tisztségviselő jelenlétében egyesek kétszer is meggondolhatják, hogy megszólaljanak-e, ami oda vezethet, hogy bizonyos körülmények között visszatartanak szigorúan titkos ada?tokat” – fogalmaz a londoni napilap. Laborc olyan időszakban látja el a NATO-bizottság soros elnökségét, amikor a hidegháború óta a legfeszültebb a NATO és Oroszország között a légkör – állapította meg.

A Lidové Noviny A KGB embere főnök a NATO-ban címmel számolt be a témáról. Lubos Palata alapvetően a The New York Times cikke alapján adott tájékoztatást, s az amerikai lapból idézve tényszerűen ismertetette Laborc Sándor esetét anélkül, hogy saját kommentárt fűzött volna hozzá. (mti)