Vita a rudkinói magyar katonai temetőről

A rudkinói II. világháborús magyar katonai temető és emlékhely körüli vitáról közölt cikket csütörtökön az Izvesztyija című orosz napilap. A temető megnyitása várhatóan szerepel Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap kezdődött moszkvai tár-gyalásain is. A cikk szerzője, Rauf Ahmedov emlékeztetett arra, hogy a II. világháborús oroszországi magyar emlékhelyek létesítését egy 1995-ös megállapodás szabályozza: a magyar fél 10 millió dollárt fordított erre a célra a szovjet államadósság terhére. Az Izvesztyija emlékeztetett rá, hogy a voronyezsi megyében lévő rudkinói temető és emlékmű gyakorlatilag már elkészült, de megnyitására mindeddig nem került sor, elsősorban a helyi lakosok ellenkezése miatt. A lap idézte Pavel Ponomarjov járási vezetőt, aki valóságos rémtörténeteket mesélt a magyar katonák II. világháborús cselekedeteiről. A helyi politikusnak nagyszülei azt mesélték, hogy a „magyarok rosszabbak voltak, mint a németek”. Elbeszélése alapján magyar katonák 1943 januárjában Gyevica faluban kegyetlenül megkínoztak, majd agyonlőttek hét 10-12 éves gyermeket. Az idősek arra is emlékeznek, hogy Novaja Melnyica településen egy pajtát gyújtottak rá több száz szovjet hadifogolyra. A hivatalos adatok szerint a járásban több ezer civilt, köztük 287 gyermeket öltek meg magyar katonák, sőt „arra is volt példa, hogy egy hadifoglyot elevenen megsütöttek”. A lap szerint ezen rémtettekről dokumentumok vannak, de a szovjet korszakban titkosították őket, mert Moszkva nem akarta megsérteni a „szocialista testvért” a múlt felhánytorgatásával.

Az Izvesztyija közlése szerint a harcokban 400 ezer szovjet katona esett el a szóban forgó területen, a magyar oldalon pedig mintegy 30 ezer katona maradványait lelték fel. Vlagyimir Kulakov helyi kormányzó a megbékélésre hivatkozva úgy rendelkezett, hogy a magyar temető csak a szovjet katonák nyughelyével és emlékművével együtt nyílhat meg. Ez viszont késedelmet szenved, főleg anyagi okok miatt: a régiónak nincs 12 millió rubelje – közel 100 millió forint – erre a célra. Többen kifogásolják, hogy a helyiek körében „fasiszta” emlék-műnek nevezett mementó – a vonatkozó orosz jogszabály ellenére – túlzottan központi helyet foglal el. A lap idézte Ponomarjov helyettesét, Vlagyimir Vlaszovot is, aki egyenesen büszke arra, hogy 30 ezer magyar katonát semmisítettek meg a harcokban. A tisztségviselő szerint ugyanakkor humánus megoldást kell találni az emlékhely problémájára.

Az Izvesztyija azt a következtetést vonta le, hogy terület sok lakója nem tudja elfelejteni és feldolgozni a háborút, mint ahogyan számos magyar sem képes megbocsátani a szovjet csapatok 1956-os Magyarország elleni véres támadását. A lap ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti Szabadság téren épp ezen a héten állították vissza, mégpedig eredeti formájában a szovjet katonai emlékművet, és a több száz magyarországi szovjet katonasírt példásan gondozzák a magyarok.