Vita a Hradzsinról

Az „arcadEUropea” tervet Havel volt államfő és „udvari” építésze, Borek Sípek 2003 decemberében ismertette. Az elképzelések szerint a Hradzsin, illetve a várat körülvevő kisebb-nagyobb gazdasági rendeltetésű épületek és zöld területek északnyugati szélén egy 25 épületből álló falucska, lényegében házsor épülne, amely az Európai Unió egyes országait szimbolizálná. A nem túl nagy házikókat, villákat az illető országok legjobb építészei terveznék, bennük kiállítások, reprezentatív nemzeti üzletek lennének, s az emeleten pedig egy-két vendégszoba az illető ország ösztöndíjasainak. Havel az elképzelést azzal indokolta, hogy a Hradzsin ezen részét „hosszú és ronda fal” zárja le, az utca sivár. A projektnek szerinte nagy nemzetközi visszhangja lenne, s Prága újabb idegenforgalmi látványosságává válhatna. Havel ugyanakkor úgy véli, hogy a falucska megépítése nem változtatná meg a Hradzsint, amely nem csupán cseh, de a világ kulturális örökségének része, szerepel a UNESCO listáján.

Az új államfő, Václav Klaus irodája januárban elutasította a tervet, azt állítván, hogy az nem más mint nagyzási hóbort. A sajtó a dolgot a ma már teljesen nyílt és éles Klaus–Havel ellentétnek tudja be. A baloldali Právoban ilyen kommentárt írt Petr Uhl, befolyásos baloldali publicista, Havel régi barátja, aki ugyanakkor az eurofalu felépítését nagyszerű elképzelésnek tartja. Példaként Párizst hozta fel, ahol szintén komoly viták voltak az Eiffel-torony, a Louvre-i üvegpiramis és néhány más épület körül, s amelyekre ma a lakosok már igen büszkék. Megszólaltak a műemlékvédők és az építészek is, – meglepetésre – szinte egy emberként Klaus mellé álltak. A műemlékvédők rámutattak, hogy Havelék terve sérti a törvényeket, amelyek ilyen beavatkozást a Hradzsinban nem engedélyeznek.

A Týden politikai hetilap emlékeztetett: a Hradzsin e részének sorsáról már volt néhány éve nemzetközi pályázat. A majdnem száz beérkezett projekt közül egy svájci építészcsoport vitte el a pálmát. A vitatott részen, amelynek hivatalos neve Lumbe kert, zöld övezet, halastó, üvegházak, s gazdasági épületek vannak. A svájciak az egész területet megnyitnák a nyilvánosság számára, a „néppark” mintegy ellentéte lenne a Hradzsin másik oldalán elterülő pazar kivitelezésű királyi kerteknek. A győztes projekt egyelőre csak papíron létezik, Klaus még nem kommentálta.

Nem érdektelen, hogy az „arcad EUropea” terv elutasításakor, bírálatakor a Týden a komáromi Európa Udvart hozta fel rossz példaként. A legnívósabb cseh politikai hetilap szerint az Európa Udvar tulajdonképpen giccs, életképtelen, s nem véletlen, hogy a furcsa épületek fele ma is üresen tátong.

Bár Klaus egyértelműen elutasítja az európai falu gondolatát, kiderült, neki és csapatának is vannak tervei: az épületegyüttes megnyitását, mozgalmasabbá tételét célozzák, a ma kihasználatlan helységekben vendéglőket, boltokat nyitnának. Petr Hájek elnöki szóvivő nem is titkolja, hogy ebben nagy szerepet játszik a pénz. Kifejtette: vendéglők és üzletek 1989 előtt is működtek a várban. A helységeket szigorú kritériumok alapján ítélnék oda, s a bérleti díjakat a vár felújítására, karbantartására fordítanák. Az elképzelés meghökkentést keltett ugyan, de komoly ellenvetés egyelőre nem hangzott el, a műemlékvédők még nem szólaltak meg.